Ha bármely ügyvéd úgy érzi, titkos állami lehallgatás célpontja, jelentkezzen a Kamaránál. A kimért hírleveleiről ismert Budapesti Ügyvédi Kamara szerdán a fenti, nyugtalanító kéréssel fordult tagjaihoz, írja az Index.
A szervezet a következőkkel indokolta felhívását: “A Kamara értesülése szerint egyes ügyvédi irodák egészét titkos információ szerzés céljából megfigyelés alá vonták. Az elnökség álláspontja szerint ezen hatósági intézkedést nem lehet korlátlanul alkalmazni az ügyvédi irodák egészére, ezért eseti bizottságot hozott létre az ilyen ügyek feltárására, vizsgálatára és véleményezésére.”
Az elnök, Dr. Réti László az Indexnek elmondta, hogy a Kamara egyik tagja jelezte, nem hivatalos, de megbízható információk szerint egy-két irodát “teljes egészében lehallgatnak” állami szereplők. A lehallgatók kilétéről sincsenek pontos adatok, szó lehet a rendőrségről, az Alkotmányvédelmi Hivatalról (ex NBH), vagy akár a TEK-ről. A Kamarában felháborodást keltett az ügy, hiszen ezzel a lehallgatást végzők megsértik az ügyvédi titoktartást, és így törvényellenesen járnak el. Lehallgatást pedig csak célhoz kötötten lehet végezni, általánosan nem.
A Kamara az eset kivizsgálására háromtagú, a témában jártas ügyvédekből álló bizottságot állított fel, hogy kiderítsék, van-e alapja a félelmeiknek, milyen okból folyhat a lehallgatás és sérti a törvényessé határait mindez.
Az elnökség egy másik tagja az esetről tartott ülésen fokozta az aggodalmakat, amikor megosztotta értesülését: az állam megkönnyítené a szektort is érintő lehallgatásokat, és úgy tudják, ehhez jogszabályokat is módosítanának.
Réti hangsúlyozta, hogy a Kamara aktívan szeretne részt venni a törvényalkotás folyamatában, mivel félnek attól, hogy a jogszabályi változásokat a tervezet “háromnapos, tárcaközi köröztetése után” gyorsan elfogadják, anélkül, hogy valódi szakmai vita folyna a témáról. A Kamara aggályának alapja lehet Polt Péter közelmúltban adott interjúja, amelyben kifejtette: fokozni kell a lehallgatásokat, és ehhez a kormánynak törvényt kellene módosítania. “Közhelyszámba megy, hogy a korrupciós ügyek felderítése titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása nélkül igen nehéz, szinte lehetetlen. Nagyon szigorú szabályai vannak nálunk az ilyen eszközök alkalmazhatóságának és az így keletkezett információk felhasználhatóságának. Célszerű lenne áttekinteni a hatályos szabályozást.” – mondta a legfőbb ügyész.
Réti László ezzel szemben azt hangsúlyozta: A gazdaság biztonsága, az ország élhetősége az alapjogok csorbítatlanságán alapul. A Kamara elnöke szerint világtrend, hogy az állam egyre kíváncsibb, és a törvényi lehetőségeken túl is próbál adatokhoz jutni. “Az állam menjen vissza az alkotmányos keretek közé” – összegezte a Kamara álláspontját az elnök.
Forrás: Index
Facebook
Twitter
YouTube
RSS