Az unió legnagyobb kereskedelmi partnere Kína – Európa mozdulni sem tud az ázsiai ország nélkül

A Fudan Egyetem ügyében csúcsra járatja a baloldal a Kína elleni retorikáját, pedig Kínát nem lehet megkerülni, sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak, sem az Egyesült Államoknak. Az unió legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, Európa mozdulni sem tud nélküle – mutatott rá friss cikkében a Magyar Nemzet.

A lap felidézte, hogy hétvégén tüntetést tartottak, Karácsony Gergely főpolgármester pedig bejelentette, hogy a teljes baloldali kormányfőjelölti stáb levelet ír Kína elnökének, amelyben kijelentik: a kormányváltás után nem épül meg a „kínai kommunista egyetem” Budapesten. Diplomáciai ámokfutásba kezdett a baloldal, pedig kormányon még fontosnak tartotta Kínával és Oroszországgal a kapcsolatépítést.

Kína a világ egyik vezető hatalma, szerepe elvitathatatlan. Ez így van a politikai, a gazdasági és a klímavédelem területén is. A világ és azon belül Európa kiemelten figyel az ázsiai országgal ápolt kapcsolatra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Németországnak 2016 óta Kína az első számú kereskedelmi partnere, megelőzve az Egyesült Államokat és Hollandiát. A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2019-ben meghaladta a 205 milliárd eurót, azaz a 72 ezer milliárd forintot.

Kínát nem lehet megkerülni, sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak, sem az Egyesült Államoknak. Amerika szeretné, ha az unió rosszban lenne Pekinggel, de az üzleti és a gazdasági érdekek ennek ellentmondanak

– mondta a Magyar Nemzetnek Salát Gergely sinológus, egyetemi oktató, aki szerint Németország tönkremenne, ha felmondaná a gazdasági kapcsolatait Kínával.

Az unió legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, Európa mozdulni sem tud nélküle. A politikai habverés nem tudja felülírni a gazdasági realitást

– hangsúlyozta Salát Gergely.

Az Orbán-kormány az ország érdekeit szem előtt tartva hirdette meg a keleti nyitás politikáját. Ennek is köszönhető, hogy tavaly – a járvány évében – több mint 13 ezermilliárd forint értékű fejlesztés valósult meg hazánkban. Ezen a téren Magyarország az Európai Unió élmezőnyében maradt a nehéz időszakban is. A Dél-Koreából, Kínából és Japánból érkező tőkebefektetések 2015–2017-es tízszázalékos aránya 2019–2020 átlagában 55 százalékra emelkedett. Nominális értéket tekintve az elmúlt három évben csak a Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével bevonzott 12,1 milliárd eurós beruházásból a három említett keleti ország 5,6 milliárd eurós részt hasított ki, míg Németországból és Amerikából 3,7 milliárd eurós befektetés érkezett Magyarországra.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin