Az Európai Unió akkor beszélhet szolidaritásról, ha anyagilag beszáll a magyar kerítésépítésbe és hozzájárul ahhoz, hogy megvédjük egész Európát – nyilatkozták a PestiSrácok.hu-nak az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) budapesti vezetői. Birkás-Veilandics Franciskával és Horváth Ádámmal emellett még a menekültügyről, a kvótaperről, Soros Györgyről, valamint a balliberális fiatalokkal folytatott vitákról is beszélgettünk.
Mivel foglalkoztok, milyen szervezet is vagytok, és miért fontos szerintetek, hogy a keresztény, konzervatív magyar fiatalok is csoportosuljanak és aktivizálódjanak a mai politikai helyzetben?
Birkás-Veilandics Franciska, az IKSZ budapesti szervezetének elnökhelyettese: Az IKSZ egy nagyon jó példa arra, hogy azok a fiatalok, akik keresztény, konzervatív gondolkodásúak, és érdekli őket valamilyen szinten is a közélet vagy a politika, megfelelő térhez jussanak. Ez a szervezet teret és tulajdonképpen eszközt is ad azoknak, akik a szervezet szellemiségéhez illő programokat szeretnének megvalósítani. Emellett jó közösség is vagyunk. A legtöbb programot egyébként a helyi szervezetek, a kerületek szervezik. Jelenleg Budapesten tizennégy kerületben vagyunk aktívak, budapesti taglétszámunk közel 200 fő. Ezekre a programokra általában valamilyen közéleti, vagy a közéletben jártas személyiséget hívunk meg: ez lehet simán egy előadás, vagy kötődhet valamilyen emléknaphoz is, mint legutóbb augusztus 23-án a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja. Ezen felül a saját tagságunknak is sok mindent szervezünk: csapatépítő hétvégéket, sporteseményeket, családi hétvégéket, illetve maga az IKSZ nyári tábor is egy ilyen nyílt, de alapvetően a tagságnak szóló hétvége.
Pár hete volt Tihanyban a jobboldali értelmiségi fiatalok fesztiválja, a Tranzit, aminek kapcsán a Mandiner azt írta, hogy az ott megjelent jobboldali fiatalok jókedvűek, vidámak, jól néznek ki és szeretnek bulizni. Milyenek a keresztény fiatalok?
Horváth Ádám, az IKSZ budapesti szervezetének elnöke: A keresztény fiatalok is jófejek, jól néznek ki és szeretnek bulizni. Természetesen mi is szoktunk bulizni. És emellett ugyanúgy, ahogy a jobboldali fiatalok, a keresztény ifjak is szeretnek dolgozni és tenni. Szeretnek tenni a hazájukért, a nemzetükért és mi is igazság szerint ezért csoportosultunk. Nem csak lenni szeretnénk, hanem szeretnénk tenni is a nemzetünkért, a hazáért és az országunkért.
Orbán Viktor Kötcsén azt mondta, a jövő évi választást akár el is veszítheti a jobboldal, úgyhogy, aki nem feszül meg a győzelemért, nem is érdemli meg azt. Az IKSZ-nek fontos a jobboldal győzelme és mit tesztek majd azért, hogy sikerüljön is?
Horváth Ádám: Természetesen fontos a jobboldal győzelme. Mivel mi alapvetően politikai ifjúsági szervezet vagyunk, vannak civil programjaink is, de fontosnak tartjuk azt is, hogy a kampányból is kivegyük a részünket. Mi is szoktunk szórólapozni, aláírást gyűjteni, ha van olyan megmozdulás, ami mellett ki kell álljunk, aktívan kivesszük a részünket a kampányból. Kint vagyunk az utcákon, meg lehet minket találni, és szívesen várunk mindenkit, aki szeretne egy jó, erős csapat tagja lenni.
Azt is elmondta Kötcsén a miniszterelnök, hogy a magyar jobboldal beágyazottsága ma sokkal erősebb, mint volt. Az IKSZ is érzi ezt, vagy szerintetek még mindig sok az ellendrukker és kell még rajta dolgozni?
Birkás-Veilandics Franciska: Egyet tudok érteni a miniszterelnök úr kijelentésével. Azért azt is érezzük, hogy egyre több a tenni akaró fiatal. Most már nem az motiválja a fiatalokat, hogy mindenképpen valami ellen fellépjenek, vagy ha valami ellen fellépnek, az általában ideiglenes szerveződés, nem maradnak tartósak. Egyre inkább észrevehető, hogy hajlanak a fiatalok arra, hogy egy a miénkhez hasonló szervezeten belül építsék a társadalmat, a saját jövőjüket.
A baloldali fiatalok a társadalom nagy részében úgy élnek, mint akik nagyok cool-ak, nagyon lazák és iszonyatosan aktívak. Szerintetek meg tudjátok őket szólítani? Van a balliberális fiataloknak olyan rétege, akiket szeretnétek elérni, esetleg bevonzani a szervezetbe?
Birkás-Veilandics Franciska: Azért ugye ők nem feltétlenül a célközönségünk. A mi célközönségünk a keresztény gondolkozású fiatalok, hiszen a balliberális fiatalok általában nem azokat az értékeket képviselik, mint mi.
Horváth Ádám: Érdemi vitákra azonban mindig nyitottak vagyunk a másként gondolkozó fiatalokkal is. Épp Franciska volt legutóbb, aki szervezett egy ilyen vitát a Tizenkettő találkozás a XII-ben. Meghívtuk a magyar ifjúsági szervezetek vezetőit és a balliberális gondolkodású fiatal vezetők is részt vettek a vitán. A találkozásból végül egy nagyon érdekes „vita” kerekedett.
Milyen értékrendet képviseltek tulajdonképpen?
Birkás-Veilandics Franciska: Célkitűzésünk, hogy mi, fiatal kereszténydemokrata emberek, közösen munkálkodjunk hazánk és az egész emberiség javáért, amellett, hogy a teremtett világ és embertársaink iránti felelősségérzet vezérel minket. Az IKSZ célja olyan közösség kiépítése, amelynek tagjai azonosulnak ezen alapelvekkel és egymással egyetértésben, a gondviselés segítőerejébe vetett bizalommal valósítják meg törekvéseiket.
Mi a véleményetek a nagy lombikbébi-botrányról?
Birkás- Veilandics Franciska: Az alapvetésünk nekünk is az, hogy egy emberi élet a fogantatástól kezdődik. Ezért komoly erkölcsi kérdéseket vet fel, hogy azok az embriók, amelyek megtermékenyítésre kerülnek, de nem ültetik be, milyen sorsra jutnak. Ellenben támogatjuk azt, hogy egy emberi élet megszülessen. A napokban jelentette ki az Emberi Erőforrások minisztere is, hogy bővítik a TB által finanszírozott lombikbébi program eljárásokat, illetve az ehhez kapcsolódó gyógyszertámogatás is változni fog. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr is nyitott arra, hogy ezt az orvosi eljárást szigorú erkölcsi szabályok közé szorítsuk. Azt gondolom, jobban kellene reklámozni az alternatív megoldásokat is. Például nem olyan régen született egy kormányhatározat 1,5 milliárd forintos támogatásról, amely kimondja, hogy a Bethesda Gyermekkórházban és a Budai Irgalmas Rendi Kórkázban egy új nőgyógyászati és andrológiai rész jöjjön létre. Emellett kiemelendő: több civil megmozdulás van annak vonatkozásában, hogy milyen más alternatív megoldásokkal lehetne segíteni a gyermekre vágyó párokat.
Horváth Ádám: És, amit még nagyon fontos ezzel a témával összefüggésben megemlíteni, hogy a budapesti IKSZ külön is támogatja a kormány azon erőfeszítéseit, amelyek a családokra és emellett külön a fiatal családokra vonatkoznak. Több közvélemény-kutatás is kimutatta, hogy egyre több házaspár szeretne gyermeket vállalni. Mi támogatjuk azt, hogyha egy férfi és nő kapcsolatának legdrágább kincsének, egy gyermek megszületését akár a lombikbébi-programmal tudjuk segíteni.
Arról a napokban érkeztek az első hírek, hogy Amerikában Soros György ellen több mint 130 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Ha már nem csak Magyarországon, hanem Amerikában is van egy ekkora ellenállás Soros személyét illetően, szerintetek is kijelenthető, hogy mérhetetlen problémát jelent a tevékenysége akár menekültügyileg, akár gazdaságilag, akár a kormányzatok befolyásolása tekintetében?
Horváth Ádám: Ha megnézzük Soros György kapcsolatrendszerét, nyilvánvaló, hogy ő támogatja a bevándorlást. Nagyon sokszor, sok helyről megkapja a kormány és emellett a jobboldal is, hogy gyűlöletkampánnyal élnek. Na most, szerintünk az nem gyűlöletkampány, hogyha a magyar társadalomnak, illetve a világ közvéleményének egy plakáttal tudatja a kormány azt, hogy mik a magyar emberek szándékai. És ezt reméljük, egyszer Soros György is meg fogja érteni: Magyarországon nincsen szükség az által ide általa ide kívánt emberekre.
Birkás-Veilandics Franciska: Soros György tevékenysége alapjáraton problémás. Emlékezzünk rá, hogy tavaly került nyilvánosságra egy olyan körülbelül 2500 oldalas dokumentumsorozat, ami levelezőrendszerének feltörése után látott napvilágot. Ez elég részletesen tartalmazza Soros prioritásait, a stratégiáját és az elképzeléseit. Köztük szerepel többek között az Európai Parlamenti választások befolyásolása és az egész migráns-, illetve bevándorláspolitikáról alkotott elképzelései. Többször nyilatkozta Berlinben és Brüsszelben is, hogy mennyi támogatást kell nyújtani a migránsoknak, ezt úgy elérve – ahogy Ő mondta egy médiamegkeresésben -, hogy az európai országokat jobban megadóztatják és bizonyos kohéziós pénzeket visszatartanak vagy éppen csökkentenek.
Egyet értetek-e azzal, hogy a magyar kormány benyújtotta Brüsszelnek a kerítésépítéssel összefüggésben a számlát?
Horváth Ádám: Teljes mértékben egyetértünk, mert úgy gondoljuk, hogy amit a magyar kormány azzal tett, hogy felhúzta a kerítést, azzal nemcsak Magyarországot védi, hanem egész Nyugat-Európát. Ha nem lenne az a kerítés, akkor el sem tudjuk képzelni, hogy milyen invázió lenne itt a menekültáradatból. Egyrészt Magyarországon, másrészt egész Európában. Így is láthatjuk, annak ellenére, hogy a kerítés megépült, az embercsempészek rengeteg új útvonalat találnak. Most az utóbbi napokban lehetett hallani, hogy már a Fekete-tengeren is fogtak el migránsokat. Úgy gondoljuk, hogy sokat teszünk azzal, hogy védjük Európa határait, ebbe viszont az Európai Uniónak igenis bele kell szállnia. Mert szerintem akkor beszélhet az Európai Unió is szolidaritásról, ha beszállnak a kerítésépítésbe és ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy megvédjük egész Európát.
Ha a határokon át, legálisan érkező muszlimokat sikerülne nemzetbiztonsági szempontból olyan szinten átvilágitani, hogy kiszűrhetőek lennének a terroristák, szerintetek a muszlimok és a keresztények tudnának békében együtt élni? És itt most nem csak Magyarországra gondolok, hanem egész Európára, ha tekintetbe vesszük a lehetséges integrációjukat is.
Birkás-Veilandics Franciska: Az nem kérdés, hogy mi keresztények együtt tudnánk-e élni más felekezetű embertársainkkal. Inkább az a kérdés, hogy a muszlimok képesek-e együtt élni keresztényekkel. Egyébként pedig azt tapasztaltam, hogy azok a menekült muszlimok, akik valóban a háború elől menekülnek, általában elfogadják a tranzit- és a célországok előírásait, szabályait. Ezek az emberek többnyire át is jutnak a határon, Magyarország be is fogadja őket. Ők – tapasztalatom szerint – általában tiszteletben is tartják a törvényeket, elfogadják a segítséget, amit adunk nekik, tehát kvázi, elfogadják a mi értékrendünket és világnézetünket is.
Viszont azok a bevándorlók, akik gazdasági okok miatt jönnek Európába, és jellemzően elutasítják a regisztrációt, semmilyen módon nem hajlandóak magukat igazolni, azok sokkal erőszakosabbak és türelmetlenebbek, és sokkal kevésbé veszik figyelembe az előírásokat és törvényeket, és feltételezem, ők sokkal kevésbé fogadják el a mi kultúránkat.
A bulinegyeddel kapcsolatban egyetértetek-e azzal: azért, hogy a turizmusból több bevételünk származzon – ebben az esetben a hetedik kerület a legérintettebb -, azért az itt lakó idős emberek, családosok nyugalmát nem kell figyelembe venni?
Horváth Ádám: Ez is egy elég összetett kérdés, hiszen mi is fiatalok vagyunk, mi is szeretünk bulizni, de emellett figyelembe kell venni az ott lakók érdekeit is, mert az nem állapot, hogy hajnalonta különféle bűncselekményeket követnek el – gondolok itt a drogfogyasztás például. Ennek valamilyen visszaszorítására szerintem figyelni kéne.
Ez a hatóságok részéről lenne elvárható, vagy akár a turisták is visszafogottabbak lehetnének?
Horváth Ádám: Elvárható lenne a turisták részéről, hogy megpróbáljanak kulturáltan szórakozni, hiszen mi is ezt tesszük.
Lenne szerintetek szükség valamilyen korlátozásra? Kijelenteni, hogy például kettőkor zárjanak be a szórakozóhelyek, ha ezzel megakadályozható lenne, hogy nem emberi ürülékeken és hányásokon keresztül lépkedve kelljen az ott lakóknak reggelente munkában, iskolába, óvodába vagy az idősebbeknek gyógyszertárba, vagy az orvoshoz menni?
Birkás-Veilandics Franciska: Legalábbis valamilyen kompenzálásra mindenképp szükség lenne. De az is üdvözlendő, ha akár a turisták, akár a magyar fiatalok el tudnak menni egy olyan szórakozóhelyre, ami nívósabb, és a kulturált szórakozás biztonsági feltételeit is megteremti.
Milyen jó lenne, ha Soros György olyan prospektusokat osztogatna a külföldieknek, amiben arra hívja fel a figyelmet, hogy normálisan szórakozzatok, mert itt emberek élnek, és figyelembe kell vegyétek az ő nyugalmukat is?
Birkás-Veilandics Franciska: Igen, abba belefektethetne egy kis pénzt.
Mi a véleményetek a kvótaper fejleményeiről?
Birkás-Veilandics Franciska: Az unió úgy tünteti fel Magyarországot, mint aki nem szolidáris, nem fogadja be a háborús menekülteket. Ez nem igaz. Magyarország segít azokon, akik elfogadják az általunk nyújtott segítséget, akik képesek betartani a törvényeket és előírásokat. 2017 szeptemberében kijelenthetjük, hogy Magyarország egy biztonságos ország, ellenben a nyugat-európai szomszédjainkkal, ahol az utóbbi időben jelentősen nőtt a terrorcselekmények száma. Velük ellentétben, nekünk, Magyarországon nem kell félnünk. A kerítéssel nem csak nemzetünket védjük, hanem egész Európát is. A fiatalok szeretik az Európai Uniót, mert szabadságot ad és békés keretek közé szorítja a korábban egymással háborúzó országokat. A kényszerbetelepítéssel az unió elveszi ezt a szabadságot, olyan szigorú korlátokat szab, amellyel elveszítjük a békét és a biztonságot.
Horváth Ádám: A kvótadöntés mellett azonban mindenképp meg kell említsük azt is, hogy az új ukrán oktatási törvény szerint megszüntetik a magyar oktatást az 5. osztálytól feljebb lévő diákoknak. Ezt mi elítéljük, mivel úgy gondoljuk, hogy minden határon túli magyarnak joga van saját anyanyelvén, azaz magyarul tanulni.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS