Bajnai állítja, százezer munkahelyet mentett meg – városligeti összefoglaló!

Mesterházy Attila szerint a “populista Orbán” zsákutcába viszi az országot.  Szanyi Tibor úgy látja, a konzervatívok lerongyosították Európát. Bajnai Gordon a bűnben fogant Szabadság téri emlékműről beszélt, és kijelentette, 2009-ben a történelem legnagyobb válságának idején lett miniszterelnök, ennek ellenére százezer munkahelyet mentett meg. Thürmer Gyula szerint menekülni kell az EU-ból. Vona Gábor a földtörvény hatályba lépésének apropóján hazaárulásról beszélt és megígérte: ott lesz, amikor az első külföldi földet akar vásárolni Magyarországon – városligeti összefoglaló.

Mesterházy szerint a baloldalé lesz az Unió

Mesterházy Attila szerint napról napra távolodik az ország Európától, mert Magyarországot Orbán Viktor “populista, nacionalista politikája” történelmi zsákutcába vezeti. Erről az MSZP elnök a Városligetben tartott majálisán beszélt. Az MSZP európai parlamenti választási kampánynyitóján Mesterházy Attila azt mondta, populizmus azt állítani, hogy az EU Magyarország ellensége lenne, ugyanakkor a szocialisták is kritikusan szemlélik az unió működését. Hangsúlyozta, Magyarország is tagja az EU-nak és megvan a lehetősége arra, hogy jobban érvényesítse érdekeit. Beszélt arról is, hogy várhatóan baloldali többség lesz az EP-ben, és az európai baloldal a munkahelyteremtésre, a dolgozó ember megbecsülésére, segítésére kívánja használni az uniót.

Szanyi Tibor, az MSZP EP-listavezetője bírálta az unió konzervatív vezetését, amely szerinte “lerongyosította Európát”. Hozzátette, ezen változtatni fognak, többek között kezdeményezni fogják az európai minimálbér és -nyugdíj bevezetését. Felszólalt a Szabadság térre tervezett, a náci megszállás áldozataink emlékműve ellen is. Közölte, arra kéri a szocialista Horváth Csabát, hogy ha ősszel főpolgármester lesz, azonnal vitesse el a szobrot és állíttassa fel a “felcsúti stadion közepén”.

Bajnai: ma kiemelten kell ünnepelni, ha valakinek van munkája

Május 1-jéről azt szokták mondani, hogy az a munka ünnepe; manapság kiemelten kell ünnepelni, ha van munka, amiből meg lehet élni – mondta Bajnai Gordon az Együtt-PM fővárosi, a Szabadság téren tartott majálisán. A pártszövetség vezetője arról beszélt, hogy nem véletlenül választották helyszínül a “szabadság terét”, mert egyfelől ma sokak szabadsága veszélyben van, és a téren egy “bűnös” emlékművet akarnak felállítani. Szerinte ezért itt fontos megmutatni, hogy létezik egy másik Magyarország is. A német megszállás áldozatainak tervezett emlékművére utalva úgy fogalmazott: egy olyan, “bűnben fogant” szobrot kívánnak felállítani, amely megosztja az országot. 

Az Együtt-PM szövetség már megalakulásakor stratégiai szövetséget kötött a Magyar Szolidaritás Mozgalom, amely kifejezetten a dolgozók képviseletére jött létre – folytatta. Hangsúlyozta, hogy választási programjukban is kiemelten szerepeltek a munkahelyteremtő intézkedések, amelyek egyúttal azt is segítették volna, hogy a munkából meg lehessen élni. A volt kormányfő hangsúlyozta, hogy a téren jelen vannak a szolidaritás azon tagjai is, akik egy figyelemfelhívó akció keretében a sajtótájékoztató után Csepelre indultak egy konvojjal, de megálltak beszélni a Szabadság téren. 

Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke azt mondta, jelképes a vonulásuk, és az is, hogy megálltak a Szabadság téren, mert “együtt vagyunk!” Az Együtt-PM társelnöke beszédében kiemelte, hogy a Városligetben van egy kő, amelyet annak tiszteletére állítottak, hogy a magyar munkások 1890-ben először vonultak ki tüntetni a jogaikért. Jelképesnek nevezte a követ, hozzátéve, szeretné, ha minden munkavállaló ellátogatna oda, és elgondolkozna azon, hogy milyen helyzetben van ma Magyarországon a munkásmozgalom. Szerinte ugyanis jelenleg egy olyan társadalomban élünk, amelyet a hatalom megoszt. Szabó Szabolcs, az Együtt-PM megválasztott képviselője hangsúlyozta, hogy a csepeli gyárban, ahová a Szabadság téri rendezvény után mennek, korábban körülbelül harmincezren dolgoztak, ugyanott ma legfeljebb csak hat-nyolcezer foglalkoztatottról lehet beszélni. Szabó Szabolcs kiemelte, az Együtt-PM olyan rendszert hozna létre, amelyben a képességeket, készségeket fejlesztenék, hogy ezek segítségével az emberek be tudjanak lépni a munkaerőpiacra.

Egy kérdésre válaszolva Bajnai Gordon azt mondta, a történelem egyik legnagyobb gazdasági válságának idején lett miniszterelnök, ezért az egyik legfontosabb célja a társadalom egyben tartása, a munkahelyek megőrzése volt. Hangsúlyozta, hogy munkahelyteremtő támogatásaik révén több mint százezer munkahelyet mentettek meg a válság közepén. Emellett csökkentették az alacsonyan képzettek és a közepes keresetűek bérterheit is – tette hozzá. Kiemelte, hogy amikor egy évvel később átadta az ország vezetését Orbán Viktornak, akkor a gazdaság növekedett, az euró pedig 265 forintos árfolyam körül állt.  Arra a kérdésre, hogy az EP-választásról szóló vitájukra miért hívták meg a Jobbikot is, az Együtt-PM vezetője azt mondta, a választási vereségnek számos tanulsága van, például az, hogy az elmúlt években a demokratikus ellenzék pártjai elvi okokból nem vitatkoztak a Jobbikkal. Ez pedig azt eredményezte, hogy a Jobbik “csendben, surranópályán” megerősödött. Szerinte a Jobbik ígéreteinek nagy része fenntarthatatlan és kártékony, de ezt a választók közül sokan nem tudják, ezért “vitában kell leleplezni őket”, megmutatni, hogy ígéreteik államcsődöt okoznának, kormányra kerülésük pedig akár polgárháborúba is vezethetné az országot. 

Thürmer a szovjet “felszabadítók” emlékművét fogja megkoszorúzni

Thürmer Gyula a budapesti Városligetben május 1-jén tartott beszédében ezt azzal indokolta, hogy a tíz évvel ezelőtti remények nem váltak valóra, az EU-ban ugyanis nincs teljes foglalkoztatottság, nem tudnak minden fiatalnak munkát adni és a kisebbségek problémáit sem sikerült megoldani.  A pártelnök szerint az EU “retteg”, mert sem az Egyesült Államokkal, sem Kínával nem bírja a versenyt, ezért nem érdemes EU-tagországnak maradni a továbbiakban, hanem “fel kell ébredni a Fidesz-álomból és (…) cselekedni kell”. Thürmer Gyula azt is mondta, hogy az EU-ba való belépésünkkel összefüggésben a tizenkét cukorgyárból csak egyetlen maradt üzemben, a többieket bezárták, emiatt Magyarország kénytelen osztrák és német cukrot vásárolni. A Munkáspárt elnöke megemlítette, hogy május 9-én megkoszorúzzák a budapesti Szabadság téren található szovjet katonai hősi emlékművet, mert meggyőződése szerint Magyarországot 1944-1945-ben ők szabadították fel. Utalt arra is, hogy nyáron országszerte megkoszorúzzák a száz éve kitört első világháborúban elesett magyar katonák emlékműveit. Mint mondta, “köszönettel tartozunk a magyar katonáknak” azért, amit a hazájukért tettek.

Jobbik: a földtörvény hatályba lépése beárnyékolja az ünnepet

Morvai Krisztina szerint tárgyalásos úton kell kilépni az EU-ból – Fotó: MTI/Beliczay László

A Jobbik szerint a földtörvény hatályba lépése beárnyékolja a május 1-jei ünnepségeket. Vona Gábor elnök az ellenzéki párt budapesti, a Hajógyári-szigeten tartott kétnapos majálisának kezdetén “A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!” feliratú molinó alatt arról beszélt: a földügyekben elsősorban az apátiával kell megbirkózniuk. Mint mondta, amit tudtak, megtettek ebben a kérdésben és a devizahitelesekre vonatkozóan is, de maradt benne hiányérzet. A fő feladatnak a társadalom tájékoztatását és a személyes példamutatást nevezte, hozzátéve: ő ott lesz, amikor az első külföldi akar magyar termőföldet akar vásárolni. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője szintén a termőföld megvédését nevezte a legfontosabb feladatnak. Ha ez nem sikerül tárgyalásos úton, akkor ki kell lépni az Európai Unióból – jelentette ki.

LMP: a párt kész küzdeni a munkavállalókért

Az LMP kész a következő négy évben is küzdeni a munkavállalókért, hogy a jelenleg jellemző “szörnyűséges helyzet” megváltozzon. Erről Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke beszélt csütörtökön, az LMP május 1-je alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. Mint fogalmazott, méltatlan, elfogadhatatlan és nem hatékony, hogy ezt az országot “összeszerelő üzemmé” próbálják tenni. Kitért arra, olyan helyzetben van az ország, hogy a kormányfő azzal “házal” keleten: itt olcsó a munkaerő ahhoz képest, hogy milyen jól képzett.

Szél Bernadett szerint a Fidesz részéről tudatos lépés volt, hogy “letörte a munkavállalói jogokat a narancsos munka törvénykönyvben”. Utalt arra, hogy a szakszervezeti konföderációkkal konzultálva kidolgoztak egy koncepciót egy új munka törvénykönyvre, amely gyökeresen más alapokra helyezi a munkavállalók és a munkáltatók viszonyát. Az ellenzéki politikus a részleteket ismertetve elmondta: javaslatuk munkavállaló- és foglalkoztatásbarát, hatékony érdekképviseletet biztosítana és szociálisan érzékeny. Ennek jegyében visszaállítanák az érdekegyeztetés korábbi háromoldalú rendszerét.

A párt elfogadhatatlannak tartja továbbá a délutáni műszakpótlék eltörlését, amelyet azonnal visszaállítanának. Abban is gondolkodnak az uniós direktíva alapján, hogy négy-öt nappal megemeljék az alapszabadságot: a munkavállalóknak legyen lehetőségük a megfelelő pihenésre. Arról is gondoskodnának, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállalók által kért időpontban lehessen kivenni. Bevezetnék továbbá, ha egy állami ünnep a hétvégére esik, akkor azért cserébe plusz egy szabadnap járjon.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkavállalókat “könnyen ki lehet rúgni” – mondta Szél Bernadett, aki azt is kritizálta, hogy az a kormány, amely magát “családbarátnak meri nevezni”, eltörölte, hogy a háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő szülők, édesanyák védettek legyenek. Ezt is azonnal visszaállítanák – jelezte.

A párt szerint az alaptörvényben és a munka törvénykönyvében szó szerint szerepelnie kellene annak a tételnek, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Szél Bernadett kitért arra is, hogy “bérszakadék tátong” a férfi és a női munkavállalók között, amelyen szintén rögtön változtatni kell. Kiemelte: meg kell emelni a béreket azokban a szakmákban, ahol a nők túlnyomó többségben vannak.

Meszerics Tamás, a párt EP-listavezetője arról beszélt, hogy az Európai Parlament zöld frakciójában is azt szeretnék képviselni, amit a magyar Országgyűlésben, a munkavállalói jog ugyanis nemcsak magyar, hanem európai kérdés is. Kifejtette: középtávon közös uniós munka törvénykönyvet szeretnének. Szerinte közös munkaerő-piaci érdekegyeztető intézményekre van szükség Európában és európai szintű béralku kell. A sajtótájékoztató végén virágokat helyeztek el a Városligetben lévő emlékkőnél, amely azt hirdeti, hogy 1890-ben Budapesten itt ünnepelték először május elsejét a szervezett dolgozók.

PestiSrácok.hu – Az MTI tudósításai alapján