Nehéz idők következnek az eddig hatalmon lévő, liberális politikai erőkre kevesebb mint egy éven belül Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban, valamint Németországban is. A Bloomberg által közölt elemzés szerint ugyanis a Brexit és Trump sikere várhatóan dominóhatást vált ki Európában.
Nos, azt hiszem, kezdjük megtanulni, hogy a közvélemény-kutatások mindig alábecsülik a szélsőséges, nacionalista jelölteket”
A Bloomberg cikkére hivatkozva a 888.hu azt írja: az Európai Unió tagállamain belül hamarosan sorra kerülő politikai megmérettetések, a mostani trendek alapján az uralkodó liberális elitek politikai és üzleti teljesítményével szembeni általános elégedetlenség légkörében zajlanak majd. Ezeknek a választásoknak és népszavazásoknak a végső eredményeit pedig a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásával és a bevándorlással kapcsolatos témák befolyásolják majd a legnagyobb mértékben.
Úgy hiszem, hogy 2016-ban véget fog érni a nagyvállalatok, a nagybankok és a politikai elit istentelen szövetsége
– idézi a lap a brit uniós kilépést a Függetlenségi Párt vezetőjeként kezdeményező Nigel Farage véleményét a Brexit után Trump győzelmét is elhozó folyamattal kapcsolatban.
A változások kiindulópontját felidézve a Bloomberg úgy véli, hogy a populisták elsőként a Brexit népszavazással, a brit politika hatalmi berendezkedésének falain törtek át sikeresen. Amikor Nagy-Britannia lakossága június 23-án az EU-ból való kilépés mellett döntött, azzal a saját elitje mellett, az olyan nemzetek feletti intézmények tanácsaival is szembe szállt, mint az IMF és a NATO.
Olaszországban kezdődhet a dominóhatás
A leghamarabb Olaszországban derülhet ki, hogy létezik-e a baloldali-liberális hatalmi berendezkedéseket elsöprő dominóhatás Európában.
Matteo Renzi lemond, ha az általa javasolt módosítás a népszavazáson elbukik Fotó: Jasper Juinen/Bloomberg
Az olasz miniszterelnök előre bejelentette, hogy kormánya sorsa a referendum eredményéhez kötődik, mivel ha a népszavazáson elbukna az általa javasolt módosítás, akkor lemond hivataláról.
Ausztriában a második világháború óta először egy “szélsőjobboldali” politikus lehet az új elnök
Az olasz népszavazással egy időben, december 4-én választhatják meg idén immár másodszor az új osztrák elnököt. A korábbi választás eredményét a szavazatszámlálás visszásságai miatt érvénytelenítette az osztrák alkotmánybíróság. A lap megjegyzése szerint bár az osztrák elnök hatalma elég korlátozott, mivel a valódi hatalom a szomszédos Németországhoz hasonlóan a kancellári tisztséghez tartozik, azonban most mégis nagy figyelmet kaphat ez a választás, mert az előzetes felmérések szerint a második világháború óta először, most először egy “szélsőjobboldali” politikus kerülhet egy nyugat-európai ország, Ausztria vezető pozíciójába.
A hollandok március 15-ei parlamenti választása a Nexitről is szól
Hollandiában március 15-én lesznek a parlamenti választások. Az európai labor kísérletnek is számító holland választásokon várhatóan most is a szokásos alkalmi és instabil szövetségeket alkotó legalább 13 párt juthat be majd be a parlamentbe, ami eleve megnehezíti a kormányalakítást. A Geert Wilders vezette iszlámellenes Szabadságpárt és Mark Rutte miniszterelnök Liberális Pártja jelenleg fej-fej mellett áll.
Az emberek visszaszerezték az országukat. És mi is ezt akarjuk!
– írta Twitter-üzenetében Gert Wilders, ezzel arra utalva, hogy pártja el akarja érni Hollandiában brit mintára, egy “Nexit” népszavazás megtartását az európai uniós tagságról.
A Brexit és Trump sikere várhatóan dominóhatást vált ki Európában
Hollande a legnépszerűtlenebb elnöke a francia történelemnek
Franciaországgal a francia választók már kétszer támogatták a Nemzeti Frontot két különböző Le Pen generációval az élen, azonban a Brexit és Trump győzelme alapján még semmit sem lehet biztosra venni az francia elnökválasztás május 7-ei, második fordulójával kapcsolatban. Az, hogy Hollande a legnépszerűtlenebb elnöke a francia történelemnek és, hogy Nicolas Sarkozy akar a kihívója lenni a konzervatív oldalról, miközben Nicholas Sarkozy egyelőre még csak hat másik konzervatív elnökjelölt-aspiránssal küzd a jelöltségért, hát ez bizony lehet, hogy lehetőséget ad Marine Le Pen számára a térnyerésre.
Marine Le Pen népszerűsége ugrásszerűen megnőtt, szélsőjobboldali pártja akár meglepetést is okozhat a francia választásokon
Németországban szeptemberben dől majd el végleg, hogy meddig erősödik az AfD
A Bloomberg szerint Németországban most komoly kihívás elé néz a második világháború utáni demokratikus berendezkedése a 2017-es őszi, Szövetségi választásokon. A migránsválság eszkalálódása miatt jelentősen megerősödött a bevándorlás-ellenes AfD (Alternatíva Németországért) párt.
Még titkolja, indul-e a választásokon a kancellári pozícióért a migránsok üdvöskéje, Angela Merkel REUTERS/Thomas Peter
Angela Merkel kancellár, eközben még mindig nem hozta nyilvánosságra, hogy újra elindul-e a választásokon. Ugyanakkor részben az ő menekültpolitikáját támadó AfD miatt egy sor regionális választáson vereséget szenvedett el pártja, a CDU az utóbbi időben. Ráadásul Donald Trump meg még őrültnek, betegesnek is minősítette politikáját. A republikánusok meglepetésszerű győzelme miatt nem lehet tudni, hogy mire ösztönzi Merkelt.
PS/888.hu Fotó:Telegraph
Facebook
Twitter
YouTube
RSS