A közösségi média oldalak politikában betöltött szerepének fordulópontja a 2016-os amerikai elnökválasztás volt, amikor sokan ezeknek az oldalaknak tulajdonították Donald Trump győzelmét. A 2020-as kampányra már kapcsoltak a techcégek: Trump posztjait hamis információnak bélyegezték vagy egyszerűen eltávolították, majd az akkor még hivatalban lévő elnököt végül le is tiltották. Ezzel a közösségimédia-óriások egyértelműen beavatkoztak egy szuverén állam választásába – feltehetően nem utoljára – fejtette ki Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője a Mandiner érdeklődésére. Az elemző a portálnak adott interjúban arra is rámutatott, hogy az Európai Uniónak fel kellene végre lépnie a szólásszabadságot korlátozó hatalmas cégek ellen, hiszen a szólásszabadság alapvető európai érték.
A szakértő rávilágított, hogy az állami szuverenitást sérti a választásokba való beavatkozáson túl a nagy techcégek adóelkerülési gyakorlata is: nem fizetnek adót abban az országban, ahol a szolgáltatást nyújtják. A Google például egy év alatt 5 ezer milliárd forintnyi bevételt utalt kamu bermudai számlákra az európai adóhatóságok elől. Ezeket a cégeket a közelmúltig senki nem vonta felelősségre, ha pedig ez mégis megtörténik, akkor kifizetik a büntetést és minden megy tovább. Megéri nekik, hiszen ezek a költségek eltörpülnek a milliárd dolláros bevételek mellett.
Soros „független” testülete
Sérti a szuverenitást, hogy az állam és annak igazságszolgáltatási rendszere helyett egy Dublinban vagy Berlinben élő Facebook-alkalmazott dönti el, hogy Magyarországról ki és milyen véleményt fogalmazhat meg a közösségi oldalon.
A testületben helyet kapó magyar származású cenzor, Sajó András Soros régi bizalmasa. Fotó: YouTube
A platformot számon is kérték emiatt, ezért a nyomásnak engedve létrehozott egy húsz fős felügyelőbizottságot, amely dönthet tartalomeltávolítási kérdésekben. Ezt „független” testületként állítják be pedig a magyar tagja Soros György egyik legközelebbi bizalmasa- akit portálunk egy korábbi cikkben már bemutatott – Sajó András, aki a Soros-egyetem alapító dékánja.
Monopolhelyzetben lévő óriáscégek
Az elemző rávilágított, hogy a közösségi platformok mára olyan monopolhelyzetbe kerültek, hogy ha letiltanak egy felhasználót, akkor kizárják a diskurzusból, ezzel pedig megsértik a szólásszabadságát. Utóbbit az államnak kellene garantálnia, de mivel globális cégekről van szó, szinte lehetetlen számonkérni ennek az alapjognak a biztosítását. A fő probléma a nagy technológiai cégek monopolhelyzetéből fakad. A másik kérdés a „dresscode”, a közösségi platformok „nyelvére” lefordítva: a közösségi alapelvek. Ezeket ugyan megismerhetik a felhasználók, de olyan tág értelmezést adnak nekik a cenzorok, hogy valójában senki és semmi nincsen biztonságban.
Két évvel ezelőtt az Alapjogokért Központtal közzétettünk egy videót a Facebookon arról, hogy bár sok esetben külföldön több pénzt lehet keresni, de magyarként Magyarországon élni olyan értékkel bír, amit nem lehet pénzben kifejezni. A kisfilmünket nem sokkal később letiltotta a platform, az indoklás szerint ugyanis nem felelt meg a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos közösségi alapelveinek
– idézte fel az elképesztő és tanulságos esetet Párkányi Eszter.
A Facebook mára egy digitális közösségi fórummá, kvázi agorává vált, ahol biztosítva kellene legyen minden felhasználó számára a részvétel lehetősége és a szólásszabadság. Hatalmas a kettős mérce: Donald Trump tweetjei nem kapnak helyet a közösségi média platformokon, ugyanakkor az Afganisztán feletti hatalmat pár nap alatt átvevő radikális tálibok szóvivője szabadon posztolhat
–mutatott rá az abszurditásokra az Alapjogokért Központ elemzője, aki szerint a konzervatív vélemények elnyomása zajlik a Facebookon.
Úgy gondolom, szükséges találni jogi megoldást, amely gátat szab a techóriásoknak, hiszen jelenleg önkényesen, átláthatatlanul és jogorvoslati lehetőség nélkül bárkit el tudnak távolítani a felületeikről. A szabályozással már így is el vagyunk késve, amin nem segít a technológia és a közösségi média platformok gyors fejlődése sem
– magyarázta.
A szólásszabadság európai érték
Párkányi Eszter szerint az EU, elsősorban a Bizottság felléphetne a nagy technológiai cégek ellen, hiszen egy csaknem 500 milliós egységes piacot képvisel. Ezt gyakran és előszeretettel hangoztatják is az uniós tisztségviselők, mondván, jobb tárgyalási pozíciót tudnak biztosítani a közösség nevében felszólalva, mint az egyes tagállamok külön-külön, a maguk képviseletében.
Szép szavak, ám láthattuk, hogy a vakcinabeszerzéseknél sem vált be ez a stratégia. Ha be akarják bizonyítani, hogy valóban működőképes az elképzelésük, akkor kezdhetik azzal, hogy kiállnak az európai polgárok cenzúrázása ellen
– érvelt az elemző.
Az utcán is kell mozgósítani
A Facebook, sőt, általánosságban a közösségi média tagadhatatlanul megkerülhetetlenné vált a választási kampányokban. Nem szabad lebecsülni a szerepüket, jelen kell lenni ezeken a platformokon, de véleményem szerint nem lehet megspórolni a „hagyományos” kampánymódszereket sem. A Facebookon ugyanis könnyű „átgörgetni” egy poszt felett, még akkor is, ha tűpontosan ránk szabták a hirdetést (nem, korcsoport, lakóhely stb. alapján), így nem biztos, hogy célba ér az üzenet. Nyilvánvalóan fontos szerepe lesz a közösségimédia-kampányoknak ’22-ben, de nem hinném, hogy ott dőlne el minden: bele kell tenni a munkát, az utcán is kell mozgósítani
– hangsúlyozta Párkányi Eszter.
Forrás: Mandiner; Fotó: gondola.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS