A 2016-os évi költségvetésről tartott sajtó-háttérbeszélgetést az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), ahol a legfőbb intézkedéseket és az ezekre szánt összeget ismertette Balog Zoltán miniszter és államtitkárai.
Az, hogy már fél évvel korábban elfogadták a 2016-os évi költségvetést a kiszámítható tervezést mutatja – mondta Balog Zoltán miniszter a sajtó munkatársai számára tartott sajtóbeszélgetésen. “Így az őszi időszakban lehetőség lesz módosítók benyújtására “– jegyezte meg viccelve.
Esélyteremtés, családközpontúság
Az esélyteremtés és a társadalmi egyenlőség kialakítása egyike a legfontosabb alapelveknek, amelyhez a költségvetési számok is nagyban igazodnak. A „szegénységellenes” politikának nem arról kell szólnia, hogy az érintettek saját szegénységüket bizonyítsák, hanem az esélyhez juttatásáról– hangsúlyozta Balog Zoltán, aki kitért arra is, hogy az országon belüli területi különbségek csökkentése is a kormánystratégia fontos elem. „Hatalmas területi eltérések vannak egészségügyi, oktatási és a szociális ellátórendszer szempontjából” – mondta a miniszter, aki kitért rá: csökkenteni kell a nyugati és a keleti régiók közötti szakadékot.
Jövőre összesen 1525 milliárd forint jut családtámogatásra – mondta el a háttérbeszélgetésen Veresné Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Balog Zoltán ismertette, hogy a kormány céljai között szerepel a demográfiai trend megfordítása, hiszen bár a születésszám nő, csökken a szülőképes korú nők száma. „Természetesen nem lehet „parancsra szülni”, ezért fontos a körülményeket javítani” – tette hozzá Balog Zoltán. A 2016-os évi költségvetéssel is ezt támogatják: 20 ezerről 25 ezer forintra emelik a családi adókedvezmény összegét. A támogatás már a kétgyermekes családok esetében is igénybe vehető – ez jelenleg 350 ezer családot érint, és átlagosan 60 ezer forint többlettámogatást jelent. Továbbá növelik a nők foglalkoztatását, hiszen szülést követően már akár fél évvel később is lehetőség van visszatérni a munkaerőpiacra, de az újra három évre bővített GYES és a GYED extra is támogatja az anyák gyermekeik mellett maradását az első években.
A gyerekellátás-bővítése, továbbá a gyerekek napközbeni ellátási intézményeinek növelésére is fordít a kormány a 2016-os költségvetésből. Az óvodai ellátás már 3 éves kortól kötelező, szeptembertől pedig a napi háromszori étkezés már a legkisebbek számára is biztosítva lesz, erre a 72 milliárd forintot különítenek el a költségvetésből.
Zombor Gábor elmondta, hogy az új budapesti szuperkórház megtervezésére egymilliárd forintot különített el a kormány. Fotó: baloghzoltan.hu
Segély helyett munkát
A közfoglalkoztatással kapcsolatban Balog Zoltán elmondta, hogy a program bevezetése óta háromszorosára nőtt az adófizetők száma. „50 ezer olyan roma családról tudok, ahol a férfiak korábban sosem dolgoztak, és ma a közfoglalkoztatás kínál számukra munkát és megélhetést” – tette hozzá a miniszter, aki felemlegette Novák Előd Jobbikos képviselő január elsejei “rosszízű és sértő” Facebook posztját, aki azzal gúnyolódott, hogy Magyarország első kisbabája a roma származású Ricardo volt. Balog elmondta, hogy Ricardo édesapja maga is közfoglalkoztatottként dolgozott, amíg meg nem szerezte a nehézgépkezelői jogosítványt. A közfoglalkoztatásra a 2016-os költségvetésből 70 milliárd forintot különített el a kormány.
A szociális dolgozók második bérkiegészítése július elsején lép éltbe, az első, 2014. januárit követően, amely a 2016-os költségvetésbe is beépítésre kerül majd. Összesen 10%-os növekedést kap az ágazat.
Alapellátás-javítás az egészségügyben
Balog Zoltán a dohányzás visszaszorítását, a népegészségügyi termékek adónövelését, a gyógyszertámogatást, a rezidens-programot és a háziorvosok támogatását említette az idei és a jövő év fontos egészségügyi intézkedései között. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár részletezett az alapellátást támogató legfontosabb intézkedéseket, közöttük a rezidens-támogatási programot, melynek köszönhetően a pályakezdő orvosok 100-200 ezer forintos nettó jövedelem kiegészítésben részesülnek. Július elsejétől az állam vállalja át a rezidensek bérezését. Emellett 10 milliárdot különítettek el a háziorvos-rendszer támogatására. „Az egészségügyi rendszert nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni” – mondta el az államtitkár, aki kifejtette: az alapellátást támogató intézkedések után a járóbeteg szakellátást kell fejleszteni, így lesz csökkenthető a jelenleg domináló kórházközpontú egészségügy. A kórházi adósságkonszolidációt követően kérdésre válaszolva Zombor Gábor elmondta, az intézmények problémáit az egyszeri adósságrendezés nem oldja meg, így a költségvetési tartalékokból kívánják rendezni a jelentkező hiányokat ehhez pedig további tárgyalásokat folytat a kormány. A Budán létesülő szuperkórház megtervezésére 1 milliárd forintot különített el a kormány.
Jön az egészségügyi dolgozók mozgóbérét rendező rendelet
Zombor Gábor arról is beszélt, hogy más ágazatokhoz hasonlóan az egészségügyben nem lehet életpályamodellt kidolgozni, mert annak egységes megvalósítása a különböző foglalkoztatási jogviszonyok miatt lehetetlen. Problémát okoz az is – folytatta -, hogy a kapott bérkiegészítések eddig nem épültek be az alapbérbe, ez azonban jövő januártól megváltozik. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi ágazat jövőre 53 milliárd forinttal kap többet az idei előirányzatnál. Az Egészségbiztosítási Alap jövő évi kiadási főösszege 1963 milliárd forint, a jövő évi költségvetésen belül az egészségügyi szakdolgozók és orvosok mozgóbérének korrekciójára 12,8 milliárd forint áll rendelkezésre.
Szerdán megjelenik az a két kormányrendelet, amely az egészségügyben dolgozók mozgóbérének számítását már nem a 2012-es, hanem a valós alapilletményhez igazítja – közölte kedden az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára, Lengyel Györgyi.
Fotó: nepszava.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS