A baloldali szimpatizánsok relatív többsége is Áder Jánost tartja a jobb jelöltnek

Az adatok azt mutatják, hogy Áder János klasszikus államfői szerepfelfogása egyértelműen szimpatikus a magyar lakosságnak, az elmúlt öt évben pártpolitika felett álló politikai szereplővé vált, ami az egyik legfontosabb elvárás a mindenkori köztársasági elnökkel szemben – olvasható az elemzésben.

Azt írták: a parlamenti többséget birtokló Fidesz-KDNP-frakciószövetség részéről “a lehető legjobb döntés volt, hogy egyhangúlag támogatta Áder János újbóli jelölését”: a felnőtt népesség 54 százaléka szerint a jelenlegi államfő újraválasztása lenne előnyösebb Magyarország szempontjából.

Áder János klasszikus államfői szerepfelfogása egyértelműen szimpatikus a magyar lakosságnak Fotó: Origo

Ezzel szemben Majtényi László volt ombudsmanról, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökéről a baloldali szimpatizánsoknál is kevesebben, csupán 14 százaléka gondolja ezt. A kérdésre 32 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.

A Nézőpont szerint tehát hiába sikerült a balliberális pártoknak konszenzust kialakítaniuk Majtényi László személyében, a baloldali szimpatizánsok relatív többsége is Áder Jánost tartja a jobb jelöltnek.

Egyedül a DK szimpatizánsai között kerültek relatív többségbe (46 százalék) azok, akik szerint Majtényi László elnökké választása lenne előnyösebb az országnak. Azt írták: jól látszik, Majtényi László “nemhogy pártok felett álló, nemzetegyesítő jelöltté nem vált, de még az őt jelölő politikai erők szimpatizánsait sem tudta maga mögé állítani”.

A Nézőpont felmérése szerint Majtényi László államfői jelölését a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai támogatják leginkább MTI/Szigetváry Zsolt

Úgy értékeltek: 2012. május 10-i beiktatása óta “klasszikus államfői szerepfelfogást” töltött be Áder János. Első ciklusa során “nem konkrét programpontokat, hanem egy úgynevezett elnöki küldetést hajtott végre”, amelynek legfontosabb eleme a teljesítmény megbecsülése és a környezetvédelem volt. Az ökológiai problémák ügye a hagyományos pártpolitikai szempontok fölött áll, így annak képviselete tökéletesen illeszkedik az államfők által vállalt klasszikus szerephez – tették hozzá.

Azt írták: Áder János a törvények vizsgálatánál mindig azt vette szemügyre, hogy a normaszöveg megfelel-e az alkotmányossági követelményeknek, így “ha kellett, a kormánypárti többséggel szemben is használta eszközeit”. Ismertették: a korábbi államfők közül Göncz Árpád kétszer, Mádl Ferenc hatszor, míg Sólyom László 31-szer alkalmazott politikai vétót.Áder János 28 esetben küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek.Göncz Árpád két elnöki ciklusa alatt nyolcszor fordult az Alkotmánybírósághoz, Mádl Ferenc 13-szor, Sólyom László 17-szer, Áder János pedig ötször.

A Nézőpont telefonos közvélemény-kutatása március 3-7. között készült ezer ember megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék – ismertették.

Két jelölt közül választ köztársasági elnököt a parlament

Az Országgyűlés ma két jelölt közül választja meg Magyarország következő köztársasági elnökét: a Fidesz-KDNP Áder János jelenlegi államfőt ajánlotta, míg az ellenzék a Jobbik kivételével Majtényi László volt ombudsmant, az Eötvös Károly Intézet elnökét támogatja.

Reggel 8 órától napirend előtti felszólalások hangzanak el, majd – némi szünet beiktatásával, 9.30-tól – megkezdődik az államfőválasztás folyamata. Felszólal 15-15 perces időtartamban a két jelölt, a képviselők ezt követően titkos szavazáson adhatják le szavazatukat.

Az első forduló akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást szerez. Eredménytelenség esetén második szavazást tartanak, amelynek végén az a jelölt válik államfővé öt évre, aki – a voksok számától függetlenül – a legtöbb szavazatot kapta.

PS/MTI, Fotó:24.hu