Ha kevesebb katona járőrözne a határon, azonnal megnövekedne az illegális határátlépők száma – fejtette ki Benkő Tibor vezérezredes az Origónak. Elmondta azt is, hogy tavaly sok év után először billent el pozitív irányba a toborzási mérleg, melynek oka a létrehozott életpályamodell, mely biztos jövőképet kínál a fiataloknak.
A katonák másfél éve szolgálnak a határokon hőségben, fagyban: “tizenkét órás szolgálatban járőrözni a határ mentén, hóban, fagyban, mínusz 15 vagy mínusz 20 fokban, tudjuk, rendkívül megterhelő, megviseli a katonákat.” – mondta Benkő Tibor. Mindent megtesznek azért, hogy elviselhetők legyenek még az idén télen tapasztalt extrém hidegek is. Megfelelő ruházatot biztosítanak, melegedősátrákat állítottak fel, több terepjáró autót állítottak szolgálatba, és még a katonák élelmezésére is odafigyelnek: szakember állítja össze az étrendjüket, hogy megfelelő vitaminokhoz és ásványianyagokhoz is jussanak, és így megelőzzék a betegségeket. “Ezenkívül úgynevezett határvédelmi bázisokat építünk ki négy helyszínen – nemcsak a téli időszakra. Ezek a bázisok 150 katona befogadására, ellátására, kiszolgálására alkalmasak” – magyarázta Benkő Tibor. Így lerövidül az idő, amit a katonáknak a szálláshelyük és szolgálati helyük közötti utazással kell tölteni.
Katonai helikopter a Magyar Honvédség új kelebiai határvédelmi bázisa felett 2017. február 7-én. Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A vezérezredes szerint nem lankadhat a figyelmük, mert “abban a pillanatban, ha kevesebb járőr védi a határt, emelkedik majd a migránsok száma.” Véleménye szerint téves elképzelés, hogy a kevesebb számú illegális határátlépő miatt csökkenteni lehetne a katonák számát. “Tudjuk, hogy a távolabbi határokon mekkora tömeg várakozik. Fel vagyunk készülve arra az esetre, ha elindulnának a magyar határ felé. Mind a személyi állomány, mind a technikai eszközök, mind a jogi háttér biztosítja azt, hogy ne rettenjünk meg egy esetleges tömegtől.”
2016-ban 5-6 év után ismét pozitív volt a toborzási mérleg, tehát többen jöttek, mint ahányan mentek. Benkő szerint “ez részben annak is köszönhető, hogy 2015 második félévében elindult az életpályamodell, amely kiszámítható jövőképet kínál a fiataloknak.” A program három pillérre épül: az illetmény növelése és az előmenetel, a lakhatási támogatás, és az egészségkárosodási ellátás rendszere. Az illetmény növelése, a fizetésemelés nagyon fontos, hiszen még ha egy fiatal hazaszeretetből és elhivatottságból is áll katonának, ha családja lesz, azonnal elgondolkodik, hogy “ennyi pénzért inkább más munkát vállal, és esténként együtt van a családdal”.
Ha áthelyeznek valakit, akkor jön jól a lakhatási támogatás. “Egy katona ma Debrecenben szolgál, holnap Szolnokon vagy Győrben.” Az egészségkárosodási ellátási rendszer pedig azért jött létre, mert a katonák munkája nagyon megterhelő fizikailag és pszichésen is. “Ez a rendszer, az életpálya harmadik pillére azokról a katonákról gondoskodik, akik betegség vagy baleset miatt nem lehetnek többé katonák, hogy ne kerüljenek az utcára.” Fontos a honvédségnek, hogy a megszerzett tudás, tapasztalat ne vesszen el, így lehetséges, hogy a civil beosztásban foglalkoztatja tovább a leszerelt katonát.
Határvadász-hallgatók kiképzése a Hajdú-Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság Oktatási és Kiképzési Alosztályának Sámsoni úti központjában 2017. január 27-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A toborzási munka részeként létrehoztak tíz kiképzőszázadot, melyeknek feladata, hogy kiképezzék az önkéntes tartalékos katonákat. Különleges feladatot is kaptak azonban tavaly nyáron: “honvédelmi nyári tábort szerveztünk fiataloknak, gyerekeknek, diákoknak. Voltak 18 év felettiek, ők komolyabb katonai táborban vettek részt, és ők már kiskaliberű fegyvert is vehettek a kezükbe. A gyerekeknek pedig „túlélőtábort” szerveztünk.” Ősszel pedig kadétprogram indul Budapesten és Szekszárdon, mely nem kötelez a katonaságra, de “komoly helyzeti előnybe” kerülhetnek azok, akik valóban ezt a hivatást választják.
Benkő Tibor elmondta, fontos, hogy visszaállítsák a honvédség presztízsét, mert az emberek nem tudják, mivel is telik egy katona napja. Nagyon sok mindennel foglalkoznak, a közhiedelemmel ellentétben. Arra törekszenek, hogy a toborzás során megnyerjék a legjobbakat: “ha azt látják az emberek, hogy az ő kisvárosuk legtehetségesebb emberei katonák, talán tovább nő a honvédség presztízse.”
A katonák nem csak a határon szolgálnak, hanem különleges, veszélyes övezetekben is, például Irakban és Afganisztánban. Ebbe a különleges ezredbe nagyon komoly válogatás után kerülhetnek be a katonák. Sokan jelentkeznek, de az elhivatottság nem elég: mindössze 10-15% felel meg. Néha nagyon kevesen múlik: Benkő felidéz egy történetet, mikor az utolsó erőpróbán a katonáknak teljes menetfelszerelésben kellett 80 km-t megtenniük 3 nap alatt. Egyikük ugyan végigment, de a lábfejében eltörtek a csontok. “Hiába volt pszichésen erős, és sérülten is teljesítette a meghatározott távolságú erőltetett menetet, a teste nem bírta. Így nem lehetett tagja a különleges ezrednek.”
A teljes interjút az Origon olvashatják!
Facebook
Twitter
YouTube
RSS