A német szövetségi kormány önmérsékletet és párbeszédet sürget a Kercsi-szorosban történt incidens mindkét érintett országától, Ukrajnától és Oroszországtól egyaránt, ugyanakkor megerősíti, hogy kiáll Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett – mondta a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben.
Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Oroszországnak szabadon kell engednie a Kercsi-szorosban elfogott ukrán tengerészeket, vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát. Azzal kapcsolatban, hogy az incidens a Krím-félszigetet az oroszországi Krasznodar régióval összekötő híd térségében történt, aláhúzta, hogy a német kormány nemcsak az ukrajnai Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását tartja ellentétesnek a nemzetközi joggal, hanem a félszigetet Oroszországgal összekötő híd felépítését is. Hozzátette, hogy az incidens “súlyos kérdéseket” vet fel, mindenekelőtt azt, hogy indokolt volt-e a katonai erő alkalmazása Oroszország részéről. Kiemelte, hogy a feleknek mielőbb meg kell kezdeniük a történtek közös “feldolgozását”.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a német kormány mindkét féllel folyamatosan kapcsolatban van. A külügyminisztérium szóvivője, Rainer Breul hozzátette, hétfőn Berlinben magas szintű diplomáciai megbeszélést tartanak az úgynevezett normandiai formátumban, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselőjének részvételével. A találkozó a kelet-ukrajnai válság politikai rendezését célzó folyamatba illeszkedik, már korábban megszervezték, de alkalmat kínál a kercsi incidens megtárgyalására is – mondta a külügyi szóvivő.
Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült. A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés jogosságát.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS