Egy lengyel multi kétnyelvű feliratokkal és hangos hirdetésekkel örvendeztette meg a felvidéki magyar kisebbséget, Erdélyben a Praktiker alkalmaz magyarul is beszélő alkalmazottat. Adódott a kérdés, hogyan viszonyulnak a határon túli kétnyelvűség kérdéséhez a magyar multik, illetve, hogy feladatuk -e egyáltalán ilyen törekvéseket vállalni.
Februárban adtunk hírt arról a kis publicitást kapó hírről, hogy a Szlovák Államvasutak bejelentette, 54 település vasúti megállójában helyeznek ki magyar nyelvű állomásnév-táblát. Cikkünkben akkor közreadtuk azt a szlovákiai OTP-bankban készült fotót, amelyre a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport Facebook-oldalán találtunk, mint a kétnyelvűség hiányának sajnálatos példájára még egy magyar multi esetében is. Gábora Bethlena nevének olvasatán fogalmazódott meg a gondolat, utánajárunk annak, milyen erőfeszítéseket tesznek a kétnyelvűség elterjesztésére a magyar multik. Körkérdéseink elküldésekor természetesen nem vettük evidenciának egy multicég ilyen irányú elkötelezettségét, hiszen egy piaci szereplőt elsősorban gazdasági érdekei és lehetőségei irányítanak.
Kicsit megalázó lehet Gábora Bethlenának, meg a róla elnevezett alapítványnak is; Fotó: Kétnyelvű Dél-Szlovákia
Mint egyébként az ominózus fotóról megtudtuk, a felvétel 2011-12 környékén készülhetett Gútán. A fotó pikantériája nem csak az volt, hogy az OTP-ben egy kizárólag egynyelvű szlovák szöveg jelent meg, hanem maga a szöveg tartalma is. Azt a standot jelölte, ahol a magyar iskolába járó magyar gyerekek szülei átvehették az ezért járó egyszeri anyaországi támogatást. Mint az aktivistáktól megtudtuk, az OTP-vel kapcsolatban egész jónak mondható a helyzet, ha gyakran alárendelten és kisebb terjedelemben, de megjelennek magyar feliratok.
Egyes piaci szereplők már felismerték, hogy a kétnyelvűsítés jövedelmező
Egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy a kétnyelvűségi kérdést nemcsak nemzetpolitikai, de gazdasági szempontból is lehet vizsgálni. Az utóbbival érvelnek erdélyi Igen, tessék! – mozgalom civiljeik is, akik eddig több mint 600 kolozsvári és környéki céget vontak be a kétnyelvűsítés folyamatába pusztán pénzügyi alapon. Mint portálunknak elmondták, mozgalmuk a gazdasági logika mentén szólítja meg a vállalkozókat, magyarokat és románokat egyaránt. Arra buzdítják az üzlettulajdonosokat, vegyenek fel magyar nyelvű alkalmazottat, mert akkor a vásárlók szívesebben járnak oda, tehát a kétnyelvűség, a kétnyelvű alkalmazott előny is lehet a piacon. Egy évvel ezelőtt jelentős sikernek könyvelhették el, hogy sikerült meggyőzniük a németországi székhelyű barkácsáruház-láncot, a Praktikert, így azon dolgozók, akik beszélnek magyarul, külön kitűzőt kapnak. A civil csoport hangsúlyozta, a világ legtermészetesebb vágya anyanyelvünkön intézni mindennapi ügyeinket, de az érdekérvényesítéshez nem csak harcos civilek, hanem pozitív üzenetek is kellenek.
Igen, tessék!-matrica a Parktiker ajtaján; fotó: szekelyhon.ro
A kétnyelvűsítés mértékegysége
A többenyelvűségtől ugyanakkor nem minden multi zárkózik el. A kolozsvári Praktiker mellett felvidéki példa is mutatja, hogy a kétnyelvűsítésnek nemcsak gesztusértéke, hanem konkrét gazdasági haszna is van. A lengyel tulajdonú, Merkury Market barkácsáruház komáromi üzletének nyitásakor a magyar vásárlók meglepődve tapasztalhatták, hogy nemcsak a feliratok voltak kétnyelvűek, de a hangosbemondó is közölt magyar nyelvű tájékoztatót. Mint arról az esetről beszámoló ÚjSzó.sk-nak egy helyi aktivista elmondta, meglepetésként érte őket az áruházlánc lépése, mivel bár korábban levélben megkeresték a vezetőséget a kétnyelvűsítés ügyében, de választ nem kaptak. Mint Boldoghy Olivér, a Fontos vagy!-mozgalom vezetője elmondta, az üzlet a kétnyelvűsítés mértékegysége lehet. Érdekes, hogy a Merkury Market honlapjára látogatva nemcsak magyar, de akár cseh, vagy ukrán nyelven is tájékozódhatunk. Emellett az akciókat tartalmazó szórólapnak is van magyar nyelvű változata.
Szép gesztus egy lengyel multitól; fotó: MerkuryMarket.pl
Az OTP elkötelezett a határon túli magyarok támogatásában
A kétnyelvűsítéssel kapcsolatban az OTP-től arról érdeklődtünk, meghatározó közép-kelet-európai piaci szereplőként cégfilozófiájuk részének tekintik –e a határon túl élő magyarokkal való törődést, illetve egyáltalán feladata –e az ilyen irányú tevékenység egy multinacionális cégnek? Arról is érdeklődtünk, a szomszédos országokban hogyan érvényesül a kétnyelvűsítés, vannak –e minőségi eltérések, és ha igen, miért? Az OTP válaszában kifejtette, a bank “elkötelezett a magyar Alaptörvény D) cikkében megfogalmazott, a határon kívül élő magyarok támogatását biztosító célok elérése iránt. Erre tekintettel az OTP Bank érintett leánybankjai számos intézkedést megtettek az elmúlt években a helyi viszonyokat, valamint a felmerült igényeket figyelembe véve a magyar nyelven történő kiszolgálás érdekében és a nyelvhasználat biztosítását a jövőben is kiemelt szempontként mérlegelik a szolgáltatásaik kialakítása, fejlesztése során”. Sajnos azt nem tudtuk meg, miért van, hogy míg a bank szlovák, vagy román internetes oldala elérhető magyarul, a szerbiai ellenben nem, holott az ilyen egyszerű gesztusok sokat jelentenek a helyi magyar kisebbség számára.
A MOL-nak még magyar nyelvű újsága is van
Portálunk érdeklődésére a legmagabiztosabban a Mol Zrt. válaszolt, kiemelve, a cég több évtizede van jelen határon túli országokban, és mindig kiemelten figyelt arra, hogy ügyfeleiket a magyarlakta területeken anyanyelvükön szólítsák meg. Mint írták, a MOL Románia töltőállomásain például a többnyelvűségre vonatkozó előírásainkat 10 éve írott szabályzatban is rögzítették, és a román mellett a magyarlakta területeken magyarul, de van ahol még ennél is több nyelven szólítják meg ügyfeleiket. A MOL Románia volt az első kúthálózat, amelynek egyik töltőállomásán roma nyelven is köszönti az utazókat, de van ahol németül, kínaiul is kommunikálnak. Hozzátették, munkatársaik nyelvtudását rendszeresen ellenőrzik, mivel az a céljuk, hogy az tükrözze az adott régió nemzetiségi mutatóit. Erre szolgálhat például, hogy Segesvárra Székelyudvarhelyről utaztatnak magyarul is beszélő alkalmazottat. Hozzátették, a MOL kútjain elérhető ingyenes életstílus magazint a helyi mellett magyar nyelven is kinyomtatják. Romániában a Stílus és Lendület a maga havi húszezres példányszámával az egyik legszélesebb körben terjedő nyomtatvány, míg Szlovákiában több mint ötezer magyar anyanyelvű olvasó forgathatja a lapot.
MOL-kút Romániában; fotó: nineoclolck.ro
A CBA-nál már dolgoznak az ügyön
A kérdéseinkkel megkerestük a CBA Kereskedelmi Kft kommunikációs igazgatóját, Fodor Attilát is. Válaszában elmondta, a külföldön található CBA emblémák alatt üzemelő egységek a CBA franchise rendszeréhez laza szövetségben csatlakoznak, ebből fakadóan azok működésének irányítását teljes egészében az adott partnerország kereskedői végzik. Mindebből következik, hogy a magyar CBA tulajdonosainak, a CBA Szlovákia mindennapi működésébe nincsen közvetlen beleszólása, beleértve ebbe a kétnyelvű feliratok használatát is. Mindezek ellenére a dolog fontosságát átérezve a magyar cégvezetés több megkeresést intézett a szlovák partnerek felé, annak érdekében, hogy az említett problémára megnyugtató és hathatós megoldást keressenek. A szlovák fél tudomásul vette jelzésünket és reakciójában megfogalmazta, hogy szándékában áll használni a kétnyelvű feliratokat a magyarok lakta felvidéki településeken. A szlovák partnerünk jelzése szerint az elmúlt időszakban több üzletben megtörténtek a szükséges módosítások, de a munka még folyamatban van.
Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: ketnyelvu.info
Facebook
Twitter
YouTube
RSS