A nemzeti konzultáció valamennyi kérdőívének bezúzatását és a kormányzati akció honlapjának lekapcsolását is követeli személyiségi jogaik állítólagos megsértése miatt a Helsinki Bizottság – írja a MagyarIdők.hu kormányzati forrásokra hivatkozva. A Soros-közeli jogvédő szervezetet zavarja a konzultáció, mivel magyarországi tevékenységükre is tesz állításokat. Ismert az emberjogi szervezet milliókat kaszált azzal, hogy beperelték hazánkat két bangladesi migráns miatt, akik időközben ismereten helyre távoztak. 2015-ben ráadásul a TASZ-szal közösen több százmilliós Soros-pénzen osztozkodhattak.
A portál arról ír, a Soros Györgyhöz köthető szervezet kétmillió forint sérelmi díjat követelne a Miniszterelnöki Kabinetirodától, emiatt bírósághoz fordultak. Felidézik, a nemzeti konzultáció ötödik pontja szerint „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért”, valamint az is olvasható, hogy „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat”. A szöveg szerint ilyen szervezet a Helsinki Bizottság, amely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”. A Helsinki Bizottság szerint bár valóban írtak ilyesmit, de a kérdőív szerkesztői kiragadták azokat a környezetükből, így megváltoztatták a jelentésüket.
A MagyarIdők.hu arról ír, a Helsinki Bizottság a keresetlevelében nem pontosan idézi a konzultáció szövegét, olyan mondatokra hivatkoznak, amelyek nem szerepelnek a nemzeti konzultációban. Beadványukban következetesen rosszul idézik az inkriminált mondatot: „Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely például (sic!) a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.«” A portál szerint a Helsinki Bizottság ezzel megváltoztatta az eredeti mondat jelentését azt sugallva, a kérdőív szerint szervezetük más kérdésekben is a migránsok számára kedvezőbb elbírálásért küzd, amelyet aztán cáfol a szervezet.
A Helsinki Bizottság érvelésében az is szerepel, hogy ők nem általában a migránsokról, pusztán a menedékkérőkről, menekültekről fejtették ki véleményüket abban az anyagban, amelyből a konzultáció idéz. A Magyar Idők.hu megjegyzi, a szervezet egyik kiadványában, a Külföldiek Magyarországon címűben leírják, hogy a migránsoknak különböző csoportjai vannak, és ugyanebben a dokumentumban megkülönböztetik az önkéntes és a kényszermigrációt. E tanulmányban arról is írnak, a közbeszéd nem tesz különbséget migráns és migráns között. A portál úgy látja, a migrációs válság kapcsán emlegetett migránsok mindegyike menedékkérő, aki vagy itt, vagy – miután illegálisan átlépte hazánk és más európai államok határát is – mondjuk Németországban folyamodik menekültstátuszért, azzal a hivatkozással, hogy őket üldözik, hogy veszélyben az életük, hogy ők menekültek.
A MagyarIdők.hu hozzáteszi, hasonlóan erőltetett az érvelés, hogy a Helsinki Bizottság nem állította, hogy enyhébb büntetést szeretne a migránsoknak. A szervezet ugyanis korábban azért szállt síkra nemzetközi példákra, egyezményekre és joggyakorlatra hivatkozva, hogy a menekülteket egyáltalán ne szankcionálják az illegális határátlépés miatt.
Ismert, a Helsinki Bizottság volt az a szervezet, amely úgy jutott bevételhez, hogy beperelte Magyarországot két bangladesi migráns menedékkérelmének elutasítása miatt, és a hazánkat elítélő döntését követően jelentős bevételekhez jutottak. Egy interjúban a szervezet elismerte, hogy 8.700 eurót, azaz 2,7 millió forintot kaszáltak a strasbourgi peren, időközben a két bangladesi migráns ismeretlen helyre távozott, még a Helsinki Bizottság sem tud a hollétükről. Amíg nem sikerül velük felvenni a kapcsolatot, addig a migránsoknak megítélt összeg, összesen 20 ezer euró (6,2 millió forint) a Helsinki Bizottságnál van letétben.
Sajtóforrások szerint ráadásul 2015-ben a a Soros-pénzeket szétosztó Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány itthon 4.117.490 dollárt, azaz nagyjából 1,2 milliárd forintot terített szét. A két legnagyobb támogatást kapó magyarországi szervezet a TASZ és a Helsinki Bizottság volt, akik a támogatás csaknem 40 százalékát – 4-500 milliót – akasztották le.
Forrás: MagyarIdők.hu/888.hu; fotó: mozgaster.blog
Facebook
Twitter
YouTube
RSS