Kedden elkezdődött az `56-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt Biszku Béla büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Az egykori kommunista belügyminiszter ellen háborús bűntett és más bűncselekmény miatt tavaly október közepén emeltek vádat.
A vádirat szerint az idén 93 éves Biszku Béla a többi között az ’56. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott “vörös zászlós” tüntetésen és a december 8-ai salgótarjáni demonstráción leadott, negyvenhat személy életét kioltó sortüzek, valamint egy martonvásári razzia miatt vonnák felelősségre. A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást is, amely azért indult, mert Biszku Béla – a megtévesztésével készített – Bűn és büntetlenség című film 2010-es bemutatása után néhány héttel interjút adott a Duna Televíziónak és a beszélgetés során ellenforradalomnak tartotta az ’56-os forradalmat.
“Én ezt nem forradalomnak tartom, hanem ellenforradalomnak azért, mert ahol én dolgoztam Angyalföldön, a Láng Gépgyárnak a volt tulajdonosa már ott sétált az irodában és várta, hogy milyen lesz az eseményeknek a kimenetele és abban reménykedett, hogy vissza fogja kapni a gyárat. És ami történt utána, az egy nemzeti tragédia” – mondta Biszku Béla.
A Budai Központi Kerületi Bíróság az erről szóló vádirat benyújtása után felfüggesztette az eljárást, mert úgy látta, hogy a vádbeli Btk.-szakasz alkotmányellenes. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megcáfolta, kijelentve, hogy a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását szankcionáló passzus szükséges és arányos módon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A Fővárosi Főügyészség életfogytiglani szabadságvesztést kért, Biszku Béla pedig az eljárás során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
MTI Fotó: Beliczay László
Facebook
Twitter
YouTube
RSS