A pártállami időkig nyúlik vissza az MSZP egyik őskáderének, Baja Ferencnek a pályafutása. A Kádár-rendszerben már politikai szerepet vállalt, tanácselnök-helyettes is volt, később a szocialisták erős emberei között tartották számon, 2010-ig minden baloldali kormányfő fontos feladatokat bízott rá. Nem kerülték el a botrányok – mint például a zsurki szeszfőzde ügye –, de a korábbi korrupciógyanúkat egyszer sem tudták bizonyítani vele szemben. Most azonban a fővárosi BKV-s vesztegetési ügy magával ránthatja Baját – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
A lap felidézte, hogy Baja Ferenc még az 1980-as években kezdte politikai pályafutását, 1982-ben Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen népművelői oklevelet, majd filmesztétikából egyetemi doktori címet szerzett. Nyíregyházán a városi tanácsnál a művelődési osztályon kapott állást, majd gyorsan Csabai Lászlóné akkori tanácselnök helyettesévé emelték, 1988-ban. Ekkor csatlakozott az MSZMP-hez, a kezdetektől a szabolcsi reformkörös csapat tagja volt. A rendszerváltáskor Baja Ferenc is részt vett az utódpárt, az MSZP megalapításában, 1990-től országos elnökségi tag, önkormányzati ügyvivő, 1992-1996 között a párt alelnöke, majd 1998-ig az országos választmány elnöke volt. Ezen kívül 1992 és 1996 között a Baloldali Önkormányzati Közösség alapító elnökeként, 2005 júliusától – három évig – a Táncsics Mihályról elnevezett pártalapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedett. Az MSZP 1990-es veresége után már Horn Gyula fiatalokkal felfrissített csapatát szervezte, 1992-ben alelnökké is választották, ekkor fordult az országos politizálás felé. Ebben az időben kezdett élesedni az MSZP irányáról szóló, népi-urbánus vita, és korábbi szocialista informátorokra épülő sajtóbeszámolók szerint innen eredt a Szekeres Imre és Baja Ferenc közötti konfliktus is, ami állítólag több botrányos ügy kirobbanásának is a hátterében állt.
Feltörekvő karrierista
A nyíregyházi pályakezdettől gyorsan a politika élvonalába emelkedett, köszönhetően a tudatos, ambiciózus, karrierépítésnek. Az 1994-es MSZP-s választási győzelem után akkori egybehangzó szocialista források szerint nemzetbiztonsági miniszter akart lenni a Horn-kormányban. Az MSZP-sek úgy emlékeztek vissza, hogy Horn Gyula nem tartotta alkalmasnak a feladatra, mondván, hogy olyannak nem szabad adni ezt a posztot, aki akarja, veszélyesnek érezte a háttérben mindig szervezkedő Baját. Ő azonban határozottan tagadta, hogy ambicionálta volna a nemzetbiztonsági miniszterséget.
Összefonódott neve a zsurki vodkagyár ügyével
Végül megkapta a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszteri posztot, amit a ciklus végéig 1998-ig töltött be. Az első botrányos ügy 1995-ben került nyilvánosságra, amikor kiderült, hogy az ukrán–román–magyar hármas határ környékén a szervezett bűnözés miatti adatgyűjtési akció során ellenzéki és kormánypárti politikusokat is megfigyeltek. A Nyírfa-dossziéként is emlegetett történetben bukkant fel a Zefirusz Kft. is, amelynek Baja 1994 áprilisáig felügyelőbizottsági tagja volt, s amely cég rövid idő alatt, kedvező hitelekkel, állami tulajdonú cég megrendelései révén jelentős ingatlanvagyonhoz jutott. Az ügyben azonban nem indult nyomozás. Sokkal inkább megtépázta Baja hírnevét a zsurki vodkagyár története. Miniszterként a Zsurkon palackozó üzemet építeni szándékozó Hunalco Rt.-nek 80 millió forintot ítélt meg, a fejlesztési költségek 16 százalékára pedig vissza nem térítendő támogatást. A cég ebből 55 milliót vett igénybe, ám 1997 áprilisában jelezte: a kötelezettségeket nem tudja teljesíteni, majd kérte a minisztériumot, hogy a támogatás igénybe vett összegét visszafizethesse, s a kamatok alól mentességet kapjon. A minisztérium a részletfizetést engedélyezte, a kamatok elengedését elutasította. A cég ellen 1997-ben nyomozni kezdett a rendőrség, mivel felvetődött a gyanú, hogy kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel, illetve az is, hogy a cég törvénytelen állami támogatásban részesült. Szóba került Baja esetleges büntetőjogi felelősségre vonása is. Bár a nyomozás megszűnt, a szocialista politikus neve összefonódott a zsurki vodkagyár ügyével.
Visszaoszthatnak neki a cégek
Baja az 1998-as választási vereség után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökként folytatta pályafutását, idejét az MSZP 2000 csoport kötötte le, amely a párt modernizációját tűzte zászlajára. 2000-től kampányigazgató lett, Baja embereként jelent meg a 2002-es kampányban Szigetvári Viktor, és az izraeli-amerikai Ron Werber. Bajáról akkoriban azt terjesztették a Köztársaság téren, hogy csak olyan cégeket vesz be a kampányba, amelyek visszaosztanak neki. Ő erre úgy reagált, hogy soha nem költött el egy fillért sem, bárki pályázhatott, a források felett tudatosan nem ő diszponált, csak a kampány politikai részéért felelt. Kezdetben Németh Miklós miniszterelnök-jelöltségét támogatta, de hamar beállt Medgyessy Péter mögé, akivel megjelent a csapatban Dobrev Klára, és férje, Gyurcsány Ferenc is. A Medgyessy körüli tanácsadó testületet Gyurcsány vezette, a csapatba tartozott többek között Gál J. Zoltán is. Baja erről az időszakról úgy nyilatkozott korábban, hogy a DK mai elnöke azzal szembesült, hogy nem irányíthatja őt, és innen datálódik a kettejük közötti rossz viszony. A 2002-ben megalakuló Medgyessy-kormányban nem lett miniszter, de a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként kiharcolta, hogy beülhetett kormányülésekre. Medgyessy mellett infokommunikációval és civil társadalommal foglalkozott és az uniós csatlakozási kampányt vezette 2003-ban.
Brókerbotrány
Előkerült a neve a 2003-ban kirobbant brókerbotrányban is. Kulcsár Attila exbróker ugyanis állította, hogy 2002-ben összehozta az államtitkárt a Synergon Rt. vezérigazgatójával, aki hajlandó volt a megbízási díj 10 százalékának visszafizetésére, ha cége állami megrendelésekhez jut. A sikkasztással gyanúsított Kulcsár azt is vallotta, hogy többször találkozott a politikussal, és 30-40 millió forintot adott át neki. Baja állítólag mindig éjszaka ment el a pénzért. Az MSZP-s politikus mindent tagadott, és végül nem is került a vádlottak padjára, politikai karrierje tovább folytatódott. Sikereit csak Gyurcsány gátolta, aki 2006-ban ki akarta tenni a kormányból. Mellőzése csak átmeneti volt, a Bajnai Gordon vezette fejlesztési tárca mellett létrejövő uniós Fejlesztési Tanácshoz került, ahol ugyancsak az informatikai fejlesztésekért felelt. Később, 2009-től a Bajnai-kormányban az infokommunikációt felügyelő államtitkár és kormánybiztos lett.
Az őszödi beszéd kiszivárogtatásával is vádolták
Baja Ferenc neve szóba került a 2006-os őszödi beszéd állítólagos kiszivárogtatói között is, de a kémsztoriba illő történetnek nincs valóságalapja. Szabó Bálint, a Fiatal Baloldal korábbi Vas megyei elnöke, a Gyurcsány Ferenc vezette DK tagja 2013-ban állt elő a sajtónak azzal, hogy jelen volt, amikor a szocialista párt három akkori vezetője 2006 nyarán Rózsa-Flores Eduardo lakásán járt, akiről azt pletykálják, hogy 2006 szeptemberében ő juttatta el a Gyurcsány-beszédet tartalmazó felvételt a sajtónak.
Busásan részesült vesztegetési pénzekből
A legújabb fővárosi vesztegetési botrány azonban komolyabbnak tűnik, mint bármelyik korábbi. A Magyar Nemzet birtokába került vallomásrészletekből kiderült, hogy a szocialista Baja Ferenc is busásan részesült vesztegetési pénzekből, amelyeket Fuzik Zsolt adott át a SYS IT Services Kft. képviseletében. Baja még 2019 májusában vagy júniusában egy közvetítőn keresztül kereste meg Fuzik Zsoltot. Az MSZP-s politikus szeretett volna megállapodást kötni arra az esetre, ha Karácsony Gergely lesz a főpolgármester és ha a SYS IT megnyeri a BKV Zrt. informatikai rendszereinek üzemeltetésére kiírt közbeszerzést. Baja azt mondta, ebben az esetben majd vele kell egyeztetni az informatikai projektek kapcsán.
Harmincmillió forintnyi kenőpénzt vághatott zsebre
Baja Ferenc akkor jelentkezett újra, amikor Karácsony Gergely megnyerte a választást, ekkor harmincmillió forintot kért magának, és vállalta, hogy két évig nem bolygatja meg a SYS IT Services Kft. BKV-s szerződését.
Baja említette, hogy jóban van a főpolgármesterrel és felhatalmazása van arra, hogy informatikai kérdésekről tárgyaljon. Említette azt is, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi, aki fontos személy, mivel arról hozhat döntéseket, hogy milyen projekteket támogassanak és honnan vonjanak el pénzt
– fogalmazott Fuzik. Hozzátette: Baja Ferenc egyszer mutatott neki egy papírt, amelyen a főpolgármester aláírása szerepelt, illetve az, hogy informatikai főtanácsadó lett a fővárosnál.
A vallomás szerint a harmincmillió forintnyi vesztegetési pénzt Fuzik adta át Bajának a Várkert Bazárnál található kis parkban.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS