Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult – közölte az Országgyűlés európai ügyek bizottsága keddi ülésén az európai uniós ügyekért felelős miniszter. Az ülésen Bóka János kiemelte: ha egy tagállam nem jut hozzá az uniós forrásokhoz, az sérti az egyenlő versenyfeltételeket. A testület Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő kezdeményezésére folytat vizsgálatot A baloldal brüsszeli politikai akciói a magyar érdekkel szemben címmel.
Ennek minősített esete az, ha nyilvánvaló politikai nyomásgyakorlás miatt nem jut hozzá, még súlyosabb, ha mindez többszörös válsághelyzet idején történik, és még annál is súlyosabb, ha a nemzeti érdekekkel szembehelyezkedő baloldali képviselők magatartása miatt alakul így
– mondta Bóka János.
Ma már nem kérdés, hogy Magyarország politikai okokból nem fér hozzá az uniós forrásokhoz
– közölte a miniszter. Hozzátette: a Magyarország ellen indult eljárások nem az európai értékek védelmét, hanem a nyers politikai nyomásgyakorlást szolgálják, ehhez pedig a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult.
A forrásokhoz való hozzáférésnek semmi köze az EU pénzügyi érdekeinek és alapértékeinek védelméhez, de ahhoz nagyon is, hogy a magyar kormány milyen álláspontot foglal el az orosz–ukrán háború kérdésében
– fogalmazott Bóka János.
A magyar kormány szerint ugyanis a békéhez tárgyalásokon keresztül vezet az út, úgy tűnik azonban, hogy az uniós intézmények, különösen az EP szerint az EU csak az egyféleségben tud egyesülni
– nehezményezte. Elmondása szerint a magyar baloldal sem itthon, sem Brüsszelben nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem arra, hogy a nemzeti érdekekkel szemben lépjen fel, és tevőlegesen közreműködött abban, hogy az uniós források kérdése politikai nyomásgyakorlás eszközévé váljon. Felidézte: a Magyarországgal szemben először a 7-es cikkes eljárás indult meg, és zajlik immár hatodik éve.
Nem világos, mi ennek a jogalapja és célja
– jegyezte meg, azt a célt gyanítva, hogy az eljárás mindörökké folytatódjon és felhasználható legyen a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra. Hozzátette: ez önmagában az uniós forrásokhoz való hozzáférést nem érinti, a kondicionalitási eljárás és a horizontális feljogosító feltételek alkalmazása azonban igen.
A kondicionalitási eljárás során a magyar kormány 17 intézkedésről állapodott meg az EB-vel. Amikor a megállapodás nyilvánosságra került, a magyar baloldal intenzív kampányba kezdett, hogy a bizottság változtassa meg álláspontját. Ez vezetett oda, hogy 2022 decemberében az Európai Parlament felszólította az EB-t: az eljárást ne szüntesse meg
– idézte fel.
Eddigre megnyílt a horizontális feljogosító feltételek kérdése is, noha mindaddig a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban nem merültek fel aggályok
– emlékeztetett. Ennek célja gyanúja szerint az lehetett, hogy mindig legyen egy olyan uniós nyomásgyakorló eszköz, amely a magyar kormány zsarolására alkalmas. Miután ugyanis az Országgyűlés elfogadta a letárgyalt igazságszolgáltatási csomagot, a baloldal ismét intenzív kampányba kezdett; ennek hatására az EB a vele egyeztetett törvény szövegének módosítását kezdeményezte. Bóka János a politikai nyomásgyakorlás eszközeként említette az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését, valamint a baloldali képviselők azt célzó kampányát, hogy az uniós források utalását egy konkrétan meg nem jelölt oktatási reform elfogadásához kössék. Összegezve megállította, hogy mindezek az eszközök nem az európai értékek védelmét, hanem a nyers politikai nyomásgyakorlást szolgálták, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult.
Ráadásul a magyar baloldal asszisztál ahhoz a törekvéshez, amely a következő uniós költségvetési ciklusban jelentősen csökkentené a kohéziós forrásokat
– figyelmeztetett.
Juhász Hajnalka (KDNP), a bizottság tagja elmondta: a baloldali képviselők rendre azzal védekeznek, hogy csak a magyar kormány ellen küzdenek, de a kohéziós források csökkenése az egész országot sújtja. Balassa Péter (Jobbik), a bizottság alelnöke úgy vélte, a testület még vizsgálódik, de az ítélet már megszületett, ezért elhagyta az ülést. Barkóczi Balázs, a bizottság DK-s alelnöke már korábban jelezte, hogy nem kíván részt venni az ülésen, mert a vizsgálatot “politikai bohózatnak” tartja. Tessely Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke jelezte: meg fognak hívni baloldali “aktorokat” is, hogy meghallgassák a másik oldalt is, és a továbbiakban meghívandó személyekre javaslatokat is kért Bóka Jánostól.
Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy a magyar dollárbaloldal hazai és EP-képviselői folyamatosan megszegik esküjüket, és a magyar nemzeti érdek ellen tesznek, de a magyar polgároknak jogukban áll tudni, ezek a politikai machinációk hogyan zajlanak.
Kimutatható-e összefüggés a 7-es cikkes eljárás és a magyar baloldal felvetései között; a kötelezettségszegési eljárásokban kimutathatók-e a politikai vádak, és az EB fellép-e politikai igényekkel is az eljárások során?
– érdeklődött. Bóka János elmondta: az EP-választások eredménye hozhat változásokat a rendszerben, és a magyar érdekek védelmét könnyebbé teheti. Értékelése szerint a 7-es cikkes meghallgatások a magyar baloldal politikai kommunikációjának megismétlését jelentik, a kötelezettségszegési eljárások pedig nem alkalmasak ugyan politikai üzenetek megfogalmazására, de menedzselésükben az EB politikai szempontokat is érvényesíteni tud. Hozzátette: ezek a tárgyalások nem politikai kérdésekről szólnak, de az EB politikai célkitűzéseket követ. Közölte: tárcája írásban jelzi majd, kiknek a meghallgatását javasolja a bizottságnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS