Borítják a bilit a vesztes trafikosok

Nyertes trafiküzemeltetőket és vesztes jelentkezőket hallgatott meg az ügyészség a dohánykereskedelmi koncessziókra kiírt pályázatokkal kapcsolatban – tudta meg a Népszabadság. A lap információi szerint az érintetteket az utóbbi egy-két hétben rendelték be, vagyis azt követően, hogy az Egyesült Államok a kitiltási ügyben jelezte fenntartásait a trafikkoncessziók kiosztásának gyakorlatával kapcsolatban – sok egyéb mellett.

Az ügyészek a meghallgatások során arra voltak kíváncsiak, hogy a tavaly áprilisban zárult trafikpályázat során pontosan ki és hogyan kapott vagy nem kapott koncessziót dohánybolt üzemeltetésére. Azt kérték, meséljenek el mindent, amit a trafikügyekről tudnak, és volt, aki élt is a lehetőséggel és alaposan „kipakolt” az ügyészeknek.

A Népszabadság megkeresésére Fazekas Géza ügyészségi szóvivő nem közölte, hogy pontosan milyen ügyben vizsgálódnak kollégái. Ugyanakkor elmondta: a trafikkoncessziókkal kapcsolatban jelenleg is nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), amely az ügyben érkezett feljelentéseket, illetve beadványokat egy ügyként kezeli, egy nyomozás keretében vizsgálja.

A héten került fel a parlament internetes oldalára Polt Péter legfőbb ügyész Schiffer András LMP-s képviselő írásban feltett kérdésére adott válasza, amelyből ugyancsak az derül ki, hogy vizsgálják a trafikkoncessziók kiosztását, részleteket ugyanakkor nem árult el, mondván: „nem lehet a nyilvánosság előtt nyomozni”.

Sajtóhírek szerint korábban számos feljelentés érkezett az ügyészségre, így ott landolt a szekszárdi hangfelvételek ügye: Hadházy Ákos, akkor még fideszes önkormányzati képviselő magnóra vette, ahogy Horváth István fideszes polgármester javaslatára egy frakcióülésen véleményezték a helyi trafikpályázók listáját az alapján, hogy ki fideszes és ki nem. A talán legismertebb ügyön túlmenően pártok és magánszemélyek is tettek feljelentést a trafikkoncessziók ügyében.

A trafikpályázat általános, törvényességi felülvizsgálatával kapcsolatos kérelmeket a Fővárosi Főügyészség azonban elutasította, mivel úgy látta, hogy a dohánytermék kiskereskedelmi jogának átengedésekor a területgazda miniszter (akkor Németh Lászlóné) a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körébe tartozó döntést hozott, amely nem tartozik az ügyészségről szóló jogszabályban meghatározott törvényességi ellenőrzés hatáskörébe – ebből viszont az következik, hogy most valami konkrét szálra akadhatott az ügyészség.

A napilap szerint az biztos, hogy van mit vizsgálni. Amint arról a DK-nak hosszas pereskedés után kiadott pályázati jegyzőkönyvek és egyéni értékelőlapok összesítése alapján a Népszabadság beszámolt: a pályázatok pontozása alapján igen valószínűnek látszik, hogy manipulálták a jelentkezők elbírálását, a koncessziók kiosztását. Az általuk találomra átnézett nyolc település esetében a későbbi nyertesek üzleti tervei kizárólag 50 feletti pontszámot kaptak a maximális 60-ból, míg a vesztesek egyöntetűen 25 pontnál kevesebbet.

Ráadásul pontosan annyi 50 pont feletti eredmény született, amennyi kiosztható koncesszió volt az adott településen, így akadt olyan vállalkozó, aki az egyik üzleti tervére 50 fölötti, a másik – ugyanolyan – pályázatára csak 25 alatti pontot kapott. A sajátos pontozás magyarázata az lehet, hogy mivel az összesen elérhető 120 pont felét az objektív feltételek (nyitvatartási idő, szakmai múlt) alapján osztották ki, a másik felét az üzleti tervek szubjektív elbírálása után, így a lap szerint az utóbbiak lepontozásával lehetett bebiztosítani, hogy a baráti pályázók nyerjék el a koncessziókat.