Bősz Anett Facebook-fedezékből tüzelt az őt ócsároló sokaságnak

Hiába próbálta a PestiSrácok.hu több csatornán is elérni a kissé túl nagy hírnevet szerzett parlamenti szelfikirálynőt, Bősz Anettet, sajnálatos módon eddig sikertelenül járt portálunk. Kíváncsiak voltunk többek között arra, hogy önszántából döntött-e a Párbeszéd frakcióból kilépés mellett, vagy Fodor Gábor mozgatta hátulról a szálakat, továbbá arra is, visszaadja-e parlamenti mandátumát annak fényében, hogy mára már nem csak cserbenhagyott politikustársai, de számtalan egykori szimpatizánsa is lemondatásra szólítja fel.

Bősz Anett, a Liberálisok képviselője cikkünk megírásáig nem válaszolt a hozzá intézett kérdéseinkre, azonban szerencsénkre Facebook profiljára írt vallomása nagyjából le is fedi mindazt, amire kíváncsiak voltunk. Nem titkolt tény, hogy Bősz képviselő asszony azért kényszerült megírni ezt a közleményt, mivel már az “anya” szó körüli hisztériája kapcsán is fekete báránnyá vált  sokak szemében, legutóbbi parlamenti húzásával azonban alig maradt olyan, aki ne támadó jelleggel viszonyulna hozzá.

A bejegyzésben elmagyarázza, hogy az a két párt, amellyel szövetséget kötöttek (MSZP, Párbeszéd) hazudott nekik, és madárnak nézték a Liberálisokat, valamint, hogy egyértelműen nem vették be szervezetüket a döntéshozatalba. Ismeretes, Szabó Tímea, a Párbeszéd volt(?) frakcióvezetője szerint Fodor Gábor liberális pártelnök mozgatja hátulról a szálakat, akit semmi más nem motivál, mint a pénz. Bősz Anett ezeket a vádakat többszörösen is tagadta, hiszen egy “valódi demokrata” – mint amilyennek a képviselőnő tartja magát –, mégsem politizálhat a vagyonosodástól vezérelve.

A “botrányhősnő” közösségi oldalra írt kifakadását változtatás nélkül közöljük:

Nem tudok mindenkinek egyesével válaszolni, csak arra szeretnék kérni mindenkit, hogy ne hozzon a történtek ismerete nélkül ítéletet a Párbeszéd frakcióból való távozásom ügyében. A döntést tiszta lelkiismerettel hoztam meg. Ez volt morálisan az egyetlen helyes út. Ha a pénz érdekelt volna, akkor maradok, és pávatáncot lejtek, hogy mindig meglegyen az a kevés, amely a szövetségen belül megillet engem és a csapatomat. Ha a saját pozícióim érdekeltek volna, most nem dobtam volna ki az ablakon egy bizottsági alelnöki pozíciót, vagy egy frakcióvezető-helyettesi posztot. Ezek helyett ugrottam inkább a szakadékba. Én. Nem Fodor Gábor. Én. És a közösség, amelynek tagja vagyok. A partnereinkre én szövetségesként tekintettem kezdetektől fogva, és nagy hittel kezdtem el a közös munka előkészítését – legalábbis azt a részt, ami engem illetett. Hittem, hogy együtt többre jutunk, és ennek megfelelően is viselkedtem. Azonban a szövetségeseink egyértelművé tették, hogy nekik csak egy eszköz voltam az erőforrások növeléséhez. Kellett a létszám, nem számított, hogy így hárompártivá vált a szövetség, szó nem volt arról, hogyan esünk neki közösen az illiberális államnak. Sőt. Megdöbbentő, mennyire nem képezte részét az elmúlt hetek munkájának ez. Én egy olyan ember vagyok, aki letisztázott körülmények közt tud csak dolgozni, élni, működni. Ez a frakciószövetség hetek óta nem teremti meg ezeket a viszonyokat. Hazudtak nekem, a pártomnak, és engem leginkább valamifajta madárnak néztek, aki arra jó, hogy erőforrásokat növeljenek, de arra nem, hogy bevonják a csapatomat a tényleges közös munkába és a politikai döntéshozatalba. Én nem kívánok a letisztázatlan viszonyok és a hazugságban tartott partnerek világában maradni. (Erre kézzel fogható bizonyítékom van egy aláírt szerződés formájában, amely egy ex-lex állapotban köttetett az MSZP és a Párbeszéd akkor még nem létező frakciói között, melyről azt állították, a szerződés szövegének véglegesítése és az aláírás még hátra van, hiszen a frakciók csak később alakulnak.) Ha a pénz érdekelt volna, akkor nem ugrom most a szakadékba. Ha a rombolás érdekelt volna, most épp azt akarnám megtudni, vajon Mellár Tamás segít-e fenntartani a frakciót. Nem érdekel egyik sem. Ha helyreáll a frakciószövetség, akkor mennek vele tovább. Őszintén kívánok nekik sok sikert. Az érdekel, hogy egy olyan társaságban, amely velem nem gondolja komolyan a közös munkát, és nem gondolja, hogy mindenkire szükség van az illiberális állam lebontásához, emiatt kiszorítósdit játszik még a választások után is – ahelyett, hogy végre a kompromisszumok és a letisztázott világának megteremtésére törekedne -, nem maradok. Ilyennek ismertek meg engem azok, akik tényleg látni akartak. Egyenes embernek. Nem maradok olyan helyen, ahol ezzel visszaélnek. A munkámmal azon vagyok 5 éve, és a következőkben is azon leszek, hogy senkinek ne okozzak csalódást. Tudom, most pillanatnyilag úgy áll, hogy sokan gondolják úgy, elrontottam. De számomra a tegnapi nap egy átlátható, tisztázott viszonyok közt működő politizálás megteremtéséért folytatott küzdelem és az egyenesség napja volt. Minden egyes nap, amire ébredek, ennek jegyében telik. Vannak helyzetek, amikor ez kiéleződik. És ez a helyzet ilyen volt. Úgy tűnhet, mintha a maradás becsületes döntés volna. De azért jöttem a közéletbe, hogy új lapot nyissak, és ha ehhez a pillanatnyi magányt vagy indulatáradatot kell vállalni, megteszem. Azoknak, akiknek az első órákban nem volt érthető, mi is történik, de az eddigiekhez hasonlóan érteni és megérteni akartak, hálásan köszönöm. Azoknak pláne, akik úgy álltak neki olvasni ezt a posztot, hogy az előző napon csalódást jelentettem számukra. A tegnapi döntésemmel – melynek elkerüléséért mindent megtettünk, amit csak lehetett -, azt készítettem elő, hogy azok, akik sokat várnak tőlem, ne csalódhassanak. Nehéz lesz. Fapados, sokszor magányos és kemény. De én sosem felejtettem el egy pillanatra sem, miért jöttem. Ez a jövőben is így marad. Felelős demokrata vagyok. És nem vagyok tagja egy közösségnek, amely nem kíván csoportként azzá válni. Így miért maradtam volna? Pénzért? Azért bizonyosan nem.

Eközben Bősz a 24.hu-nak adott interjújában kifejtette, semmiféle bajtársiasságot ne várjanak az MSZP-P tagjai, akik átverték őket és nem tartották be a megállapodásukat. A képviselőnő azt sem tagadta, hogy a választások alatt aláírtak egy szerződést, ugyanis akkor az MSZP-P, valamint a Liberálisok között tiltott párttámogatás jött volna létre. Elmondta továbbá, hogy szerinte még így is (felszólalási lehetőség nélkül) jobban fogja tudni képviselni a liberális értékeket, mintha bent maradt volna a Párbeszéd frakcióban.

Fotó: Facebook.com