Hosszú portrét közölt Botka Lászlóról a Magyar Narancs. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének pályafutását onnantól végigköveti a cikk, hogy 1991-ben belépett a szegedi pártirodába, és közölte, hogy szeretne MSZP-tag lenni, egészen odáig, hogy a szocialista párt vezetésére tör, és megpróbálja kivonni a pártot Gyurcsány Ferenc nyomasztó szorításából.
Botka László számára az MSZP volt az egyedüli lehetséges választás, mint mondta, családjából hozta a baloldali értékrendszert. A fiataloktól elvárt aktivista munkát végezte, de gyorsan feljebb lépett, miután esélytelenként elindították a ’94-es választáson, és az MDF szétesése, illetve a Fidesz visszaesése miatt, 21 évesen bejutott az Országgyűlésbe. A következő ciklusban ugyan kimaradt, de Szegeden a fiatalok – köztük Botka és Ujhelyi István – fokozatosan átvették az irányítást a pozícióikhoz egyébként ragaszkodó reformkommunistáktól.
Azt mondják, ekkoriban derült ki Botkáról, hogy autoriter típus, és kíméletlen is tud lenni a hatalmi háttérjátszmákban. Mindössze 29 évesen lett újra parlamenti képviselő és egyúttal szegedi polgármester. Mostanra neki van a legtöbb választási győzelme a baloldalon a teljes országban, és a szegedi erejére országos tekintélyt épített ki az MSZP-ben. Erőből politizál, nyersen megmondja a véleményét, ugyanakkor sosem tartozott a pártban egy érdekkörhöz, ezért kicsit kívülálló is.
Senkinek sem az embere, de neki sincs embere Pesten
– mondja róla egy vidéki szocialista. Erős vidéki bázist létrehozva önmagát építi 2002 óta, ennek volt része a 2014-es választmányi elnöksége is, amely a párt egyik legfontosabb tisztsége. Itt azonban a túl gyakorlatias hozzáállása nem feküdt a pártstratégiáért felelős csapatnak, ez feszültségeket szült többekkel, végül a „pesti lobbi” Hiller Istvánt tette a helyébe 2016 nyarán. Emiatt nagyon csalódott volt, nyíltan bírálta Mesterházy Attilát, Molnár Zsoltot és Molnár Gyulát, amiért ellene szavaztak.
Szegeden felépített hátországa révén tudott felkapaszkodni az országos politikába. (fotó: szegedma.hu)
Kitaktikázza Gyurcsányt?
Akkor úgy gondolta, ugrott a miniszterelnök-jelöltség is, aztán ez mégis összejött neki, sőt ő szabott feltételeket. A legkeményebb feltétele, hogy Gyurcsánnyal nem lehet választást nyerni 2018-ban, amivel értelemszerűen leginkább Gyurcsánynak van problémája. A Magyar Narancs szerint a DK-hoz sem ragaszkodik, inkább a kis pártokat, valamint a baloldali civileket vonzaná be az MSZP mellé, és talán a DK szavazóit akarja a baloldali összefogáshoz csábítani.
Ez fontos szakadási pont a szocialista pártban is, ahol távolról sincs egység Gyurcsány Ferenc kiszorításában. Molnár Zsolt decemberben a főváros felosztásáról beszélt a DK-s Molnár Csabával, ráadásul mindezt valószínűleg Molnár Gyula pártelnök jóváhagyásával tette. Botka viszont ezt a hozzáállást úgy értékeli, hogy csak a túlélésre játszana vele az MSZP.
Arra, hogy legyen meg kábé a mostani mandátumszám, aztán helló. Ők, akik ezt akarják, mondjuk 8-10-en a mostani frakcióból, azok már le is zsírozták a befutó helyeket.
Botka hasonlóan gondolkodik a Szanyi Tibor szerint létező MSZP-s NER-kollaboránsokról is. Vélekedése szerint az ő ténykedésével tisztul a kép: legalább egymillió új szavazót kell szerezniük a győzelemhez. A szocialisták egységes fellépéséhez, és ezen belül Gyurcsány és pártja leszalámizásához még saját pártjában is komoly ellenállást kell legyűrnie az MSZP miniszterelnök-jelöltjének. Többek között Molnár Zsoltét, aki pártbéli források szerint „egy kanál vízben meg tudná fojtani” őt. Ugyanakkor Botka Szegeden már bőségesen begyakorolta a színfalak mögötti harcot, az ellenfelei kiszorítását, ráadásul már 1994-ben parlamenti képviselő volt – ezt senki nem mondhatja el magáról a jelenlegi MSZP-frakcióból.
Forrás: Magyar Narancs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS