A brit belügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után sem hárul majd a brit vállalatokra a különbségtételi kötelem a nagy-britanniai munkavállalásra jogosult, illetve nem jogosult külföldi EU-állampolgárok között, abban az esetben sem, ha nem sikerülne megállapodásra jutni a kilépés feltételrendszeréről az Európai Unióval.
A tárca pénteki közleményének előzményeként Caroline Nokes, a bevándorlási ügyekért felelős államtitkár a londoni alsóház belügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette: megállapodás nélküli Brexit esetén a brit munkáltatóknak szigorúan ellenőrizniük kellene azoknak az EU-állampolgároknak a nagy-britanniai munkavállalási jogosultságát, akik a brit kilépés várható időpontja, 2019. március 29. után érkeznek. A belügyi államtitkár e kijelentését komoly felzúdulás követte a brit üzleti szektorban, különös tekintettel arra, hogy Caroline Nokes maga is elismerte: a brit munkaadókra szinte lehetetlen feladatot róna a kilépés után újonnan érkező EU-állampolgárok megkülönböztetése azoktól, akik már például tíz éve Nagy-Britanniában élnek, és így jogosultak a munkavállalásra. A brit üzleti kisvállalkozások szövetségének elnöke, Mike Cherry a BBC-nek kijelentette: a szövetség számos tagvállalatának halvány fogalma sincs arról, hogy hol, vagy hogyan ellenőrizzék, ki mikor érkezett Nagy-Britanniába az általuk alkalmazott külföldi EU-munkavállalók közül. A The 3million nevű kampányszervezet, amely a Nagy-Britanniában élő több, mint hárommillió külföldi EU-állampolgár érdekképviseletére jött létre, pénteken azonban közölte: a belügyminisztérium email-üzenetben tudatta, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem hárul majd a vállalati szektorra annak megállapítási kötelme, hogy melyik EU-munkavállalónak van joga nagy-britanniai tartózkodási ideje alapján brit cégeknél dolgozni, és melyiknek nincs.
A belügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a tárca ilyen tartalmú üzenetet küldött a kampányszervezetnek, és hozzátette: a brit kormány megvédi a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait, függetlenül attól, hogy sikerül-e megállapodásra jutni a Brexit feltételrendszeréről az EU-val. A szóvivő szerint a minisztérium számos lehetőséget vizsgál arra a valószínűtlen eshetőségre, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg jövő márciusban, és hamarosan részletesebb tájékoztatással áll elő. A brit belügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója szerint a külföldi EU-állampolgárok kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak. Ez a jelenlegi tervek alapján azokra is vonatkozik, akik a brit kilépés után, de a tervezett átmeneti időszak lejárta előtt érkeznek Nagy-Britanniába. A Brexit-feltételekről szóló megállapodás elmaradása azonban azt is jelentené, hogy a brit EU-tagság megszűnése utáni napon nem lépne életbe ilyen átmeneti időszak, és egyelőre nem ismeretes, hogy London ebben az esetben milyen szabályozást léptetne életbe a kilépés után érkező EU-munkavállalók letelepedésének engedélyezésére.
Forrás: MTI; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS