Egyre inkább szorítják a határidők a brit miniszterelnököt, aki csütörtökön a Brexit újabb halasztásáról egyezett meg az Európai Tanáccsal, de nem tudni még, hogy mi lehet az Egyesült Királyság uniós távozásának valódi határideje. Theresa May szerdán még a nyár közepéig maradt volna az unióban, csütörtökön pedig már arról beszélt, hogy legkésőbb április közepéig kilépne, mert nem akarja, hogy Nagy-Britannia részt vegyen a májusi választásokon. Egyre zavarosabb terveiről a brit törvényhozás dönt, amely eddig elutasította javaslatait.
Theresa May sajtótájékoztatóján üdvözölte az Európai Tanács döntését a brit uniós kilépés dátumának meghosszabbításáról. A brit kormányfő reményét fejezte ki, hogy minden akadály elhárulhat a megállapodás parlamenti elfogadása elől, és kijelentette: eljött az idő, hogy megvalósuljon a brit választók akarata, és a londoni parlament alsóházának jóváhagyásával megtörténjen Nagy-Britannia uniós kiválása. May kiemelte, hogy szerinte helytelen lépés lenne a kiválás határidejének április 12-ét meghaladó meghosszabbítása. Ez esetben a szigetország kénytelen lenne részt venni az európai parlamenti választásokon is, ami nem Nagy-Britannia szándéka, mivel három éve arról döntött, hogy kilép az Európai Unióból. Meg kell érteniük a képviselőknek, hogy a lehetőség a kezükben van a rendezett kiválás elérésére. Az Egyesült Királyság ki fog lépni a közösségből – jelentette ki. Theresa May szerdán még a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnésének június 30-ig terjedő elhalasztását kezdeményezte.
Merkel mindenre felkészült, Macron szerint Nagy-Britannia komoly bajban van
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a mostani javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, és ezt később Theresa May is elfogadta. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében a tagországok – beleértve Nagy-Britanniát – egyhangú döntéssel állapodhatnak meg a hosszabbításról. Angela Merkel német kancellár nyilatkozatában kemény munkának nevezte az Európa Tanács megbeszélését annak biztosítása érdekében, hogy Nagy-Britannia ne megállapodás nélkül, rendezetlen formában lépjen ki a közösségből. Merkel hozzátette: kormánya minden eshetőségre felkészült, kész tervei vannak bármilyen forgatókönyv kezelésére. Emmanuel Macron francia államfő az ülés után azt mondta: Nagy-Britannia valóságos politikai és demokratikus krízisben van. Sebastian Kurz osztrák kancellár rövid nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a tárgyalások célja az úgynevezett kemény Brexit, a megállapodás nélküli brit kiválás elkerülése volt. Ha azonban a brit parlament ezután sem jut döntésre a megállapodás elfogadásáról, akkor Nagy-Britannia egy lépéssel közelebb kerül a rendezetlen kilépéshez. Ennek elkerülése érdekében azt ajánlotta a brit törvényhozóknak, hogy szavazzanak bizalmat az ország uniós tagságának megszűnése feltételrendszerét és a jövőbeni kapcsolatokat megfelelően rögzítő megállapodásnak.
A brit törvényhozás harmadszor is leszavazhatja a kormányfőt
A csütörtöki találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást. Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban. Szakemberek szerint ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság. Nagy-Britanniában néhány nap alatt több, mint kétmillióan írták alá azt az online petíciót, amelynek támogatói azt követelik, hogy az ország maradjon az Európai Unió tagja.
Forrás: MTI/PS; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS