Brüsszel az óriáscégek oldalára állt a magyar reklámadó ellenében

A magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak – írta közleményében az Európai Bizottság pénteken. A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy válaszolt, hogy a magyar kormány az uniós bírálat ellenére elkötelezett a reklámadó megtartása mellett, és mindent elkövet, hogy megvédje azt az „innovatív magyar kezdeményezést”, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó.

Az Európai Bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek. A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

Az EB az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak tartja a reklámadó mértékrendszerét, emellett elrendelte az általa vélelmezett gazdasági előny megszüntetését. A testület azt kifogásolta, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot – az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt –, nem kell reklámadót fizetni.

A kormány ragaszkodik a reklámadóhoz

Az NGM szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük – áll a közleményben. Hozzátették, így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, nem eredményezhet állami támogatást, és mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja.

A bizottság döntése nemcsak a tagállami adószuverenitást és uniós jogot sérti, hanem diszkriminatív is Magyarországgal szemben, a brüsszeli testület ugyanis nem kifogásol olyan tagállami reklám-adószabályozást, amely különbséget tesz a különféle reklám-közzétételi módok adóztatása között – hangsúlyozták.

Magyarország még Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól – szögezték le.

A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek – az államkasszát megkárosítva – kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól.

MTI