A brüsszeli politikai irányvonaltól eltérő tagállamok megrendszabályozására használja az Európai Bizottság a jogállamiság-mechanizmust. Az eljárás elvont fogalmakra épít, így igazi gumiszabályról van szó.
A központ csütörtökön közzétett elemzésében felidézte, hogy az Európai Bizottság szerdán hivatalosan elindította Lengyelországgal szemben a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, ezzel minden tagállamnak világosan tudtára adta, hogy nem tűr meg a brüsszeli fő irányvonaltól eltérő politikai véleményeket. A központ szerint azonban a bizottság eljárására semmiféle felhatalmazást nem adnak az uniós alapszerződések, így annak legitimitása legalábbis kérdéses. Emellett az eljárás keretein belül definiálhatatlan fogalmaknak való megfelelést lehet számon kérni a tagállamokon, így fennáll a veszélye annak, hogy a mechanizmus pusztán politikai célokat szolgál, nem pedig az uniós állampolgárok érdekeit.
Úgy értékelték, hogy a lengyel alkotmánybíróság körül kibontakozó uniós vita nem a lengyel állampolgárok jogait védi, hanem ugyanannak a hatalmi játszmának a része, amelyben korábban Magyarország játszotta a „fekete bárány” szerepét. A „lengyel vita” eszköz Brüsszel kezében arra, hogy saját hatásköreit erősítse a nemzetállami szuverenitás rovására. Kitértek arra is, hogy a jogállamiság-mechanizmust 2014-ban alkotta meg a bizottság, miután a sorozatos kötelezettségszegési eljárások ellenére „sem talált fogást” a magyar jogszabályokon. Ennek keretében olyan „ködös fogalmakat” lehet számon kérni a tagállamokon, mint a jogállamiság és a demokrácia, és ez lehetőséget teremt az uniónak, hogy politikai érdekek mentén szankcionálja azon tagállamokat, amelyek Brüsszelétől eltérő álláspontot képviselnek.
Európai Bizottság–Európai Parlament tandem az önálló politikai gondolatok ellen
Az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament is a tagállami szuverenitás további elvonására törekszik – véli az Alapjogokért Központ. A magyarországi közjogi átalakítások kapcsán lezajlott európai parlamenti viták – és az eredményükként elfogadott határozatok – szerintük arra irányultak, hogy létrejöhessen az úgynevezett koppenhágai mechanizmus, amely keretében „független, magas szintű szakértők” döntenének arról, hogy egy uniós tagállamban megfelelően érvényesülnek-e a jogállamiság feltételei.
Ahogy korábban Magyarország esetében, a lengyel vita kapcsán is illegitimnek tart az Alapjogokért Központ minden olyan eljárást, amely a közelebbről meg nem határozott „uniós értékek” mentén von felelősségre szuverén tagállamokat. A Központ szerint szakmainak állítanak be „nyilvánvalóan érdekvezérelt” kritikákat pusztán azért, mert a kérdéses szabályok nem illeszkednek az EU-s döntéshozók elképzeléseihez. Az ilyen eljárások azért különösen veszélyesek, mert – ahogy a lengyel példa is mutatja – sohasem lehet tudni, hogy ki lesz a következő: a bizonytalan legitimitású szabályok alapján lefolytatott, politikailag motivált támadásokkal bármelyik tagállam választott vezetői sakkban tarthatóak.
MTI, kép: wykop.pl
Facebook
Twitter
YouTube
RSS