Brüsszel politikai bosszúhadjárata a forint elleni spekuláció melegágya – mondta Talabér Krisztián a PS-nek

Az uniós forrásokról szóló tárgyalásokat politikailag blokkolja Brüsszel, de a megállapodás késleltetése piaci kockázat, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság pedig a spekuláció melegágya – vélekedett a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte a brüsszeli hozzáállás és a szomszédos háború miatt valóban kiemelkedik a forint értékvesztése a környező országokhoz mérten, de nem kirívóan, hiszen a háborús infláció mindenkire lesújtott. Az elemzőt megkérdeztük arról is, nyernek-e a horvátok az euró bevezetésével, mire azt felelte: a kisebb országok eddig mind veszítettek az eurón, és valószínűleg Horvátország is így jár majd. Gulyás Gergely mai nyilatkozatát pedig így kommentálta Talabér Krisztián: a termelési mutatók pozitívok, a magyar gazdaság idén még biztosan növekedni fog, miközben más országokat már most a recesszió fenyeget. Ám a mai helyzetben senki nem tudja megjósolni, mire számíthatunk egy év múlva.

Valóban kirívó-e a forint gyengülése a térségben? Állhat-e mögötte spekuláció, hiszen Magyarországot a háborús inflációt gerjesztő tényezők (energiaár-robbanás, lakossági hitelválság, importcikkek hiánya) nem, vagy kevésbé érintik, mint a környező országokat?

Az orosz–ukrán háború az Ukrajnával szomszédos országokat jóval erőteljesebben sújtotta, mint Európa nyugatabbra fekvő országait. A közép-európai nemzeti valutákon – itt gondolhatunk a cseh koronára, a lengyel zlotyira vagy a magyar forintra – egyértelműen látszik a szomszédos háború és az ebből következő negatív gazdasági hatások. A gyengülő valuta az importáruk tekintetében magasabb árakat hoz, így nyugodtan hívhatjuk a mostani áremelkedést háborús inflációnak. Mindegyik valuta veszített az értékéből, a forint talán jobban kiemelkedik, de semmiképp sem kirívóan. Ennek elsősorban két oka van: az egyik a háború miatt eszkalálódó energiaválság, a másik az uniós pénzekről való megegyezés hiánya. Előbbi röviden úgy foglalható össze, hogy a megdrágult energiahordozók kifizetéséért több devizát kell váltani, ami egyértelműen gyengíti a nemzeti valutákat. Magyarország esetében is erről beszélhetünk. Az uniós megegyezések hiánya pedig rontja a folyó fizetési mérlegünket, hiszen nem áramolnak be azok az eurótámogatások, amik Magyarországot jogosan megilletnék. Ez ugyanakkor politikai nonszensz, hogy egy válságos helyzetben az Európai Bizottság gáncsolja az egyik szövetségesét és nem segíti. Az uniós tárgyalások ugyanis jelen állás szerint politikailag vannak blokkolva, a megállapodás késleltetése piaci kockázat, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság pedig a spekuláció melegágya.

Megvédi-e Horvátországot hasonló inflációs nyomástól az euró tervezett bevezetése?

Az euró bevezetésétől sokan a pénzügyi biztonságot várják, azonban ez tévhit. Az eurózóna kisebb gazdaságai egyértelműen vesztesei az euró használatának, ennek bizonyításához elég ránézni az eurózóna tagjainak inflációs mutatóira: Észtországban 22, Litvániában 21, Lettországban 19 százalékos az infláció, a dél-európai államokban átlagosan 10, de még az északi szomszédunkban, Szlovákiában is 13 százalékos. Közös jellemzőjük, hogy egyik ország gazdasága sem tartozik Európa nagy gazdaságai közé, így az adatokból egyértelműen kimutatható, hogy az euróhasználat veszteseiről beszélhetünk. A horvát gazdaság sem jelentős világpolitikai mércével, így nem merész az az állítás, hogy őket sem fogja megvédeni az euró az infláció elszabadulásától.

Gulyás Gergely ma azt nyilatkozta, hogy a magyar gazdaság fundamentumai biztosak, például az ipari növekedés 9,4 százalékos. Ugyanakkor a jegybanki alapkamat felemelése pluszköltségeket jelent majd a hitelből finanszírozott beruházásoknál. Összességében sikerülhet-e megóvni a lakosságot és a munkahelyeket az európai válság hatásaitól?

A nemrégiben felálló ötödik Orbán-kormány egyik vállalása a munkahelyek védelme volt, a foglalkoztatási adatok eddig bizalomra adnak okot. Az összes makrogazdasági adat jelenleg azt mutatja, hogy a világgazdaság egy válságos időszakába lépett, de a magyar gazdaság alapjai megerősödtek annyira az elmúlt évtizedben, hogy a kormány, ha kicsit rázósan is, de épségben átvezesse az országot a krízisen. Egyelőre a termelési mutatók pozitívak, a magyar gazdaság idén még biztosan növekedni fog, miközben más országokat már most a recesszió fenyeget. Magyarország fizetőképessége azonban biztosított. Ehhez viszont elengedhetetlen volt, hogy az elmúlt évtizedekben azon dolgozzon a pénzügyminiszter, hogy Magyarország államadósságának finanszírozása olcsóbbá váljon. Ez a meglévő hitelkonstrukciók újratárgyalásával, illetve drágább kamatozású hitelek olcsóbbal való kiváltásával jöhetett létre. Az adóbevételek kiszámíthatóan és stabilan áramolnak az Államkincstárba, ez pedig az elmúlt évtized gazdaságfehérítési kezdeményezéseinek sikeressége nélkül nem valósulhatott volna meg. Fontos azonban azt is látni, hogy fél év alatt nagyot fordulhat a világ. Ahogy fél évvel korábban még senki nem tudta, hogy háború lesz, úgy azt sem látjuk, hogy miképp fogjuk elkezdeni 2023-at.

Vezető kép: Talabér Krisztián a Pesti TV volt stúdiójában