Budaházy Bizottság: rendkívül széles körű összefogás alakult ki a Hunnia-ügy igazságtétele mellett

14 évvel a Budaházy György és 16 társa elleni, nemzeti ellenállási tevékenységük miatti koncepciós eljárás megindulása után, Ferenc pápa katolikus egyházfő magyarországi látogatásának előestéjén dr. Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-per hat jogerős elítéltjének, köztük Budaházy Györgynek. Az Elnöki Hivatal 2023. április 27-i közleménye szerint „a pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen” – olvasható a Budaházy Bizottság az Igazságtételért közleményében.

A közlemény rámutat arra, hogy a kegyelmi határozat megszületése és a hat elítélt kiszabadulása óta egy kicsi, de hangos kisebbség mind itthon, mind külföldön arról igyekszik meggyőzni a szélesebb közvéleményt, hogy a döntéssel „közveszélyes terroristákat”, „elvetemült nácikat” engedtek volna ki fogságukból és szabadítottak volna rá a magyar társadalomra.

Ezzel szemben, mint a széles társadalmi körből szerveződött Budaházy Bizottság az Igazságtételért (továbbiakban BBI) civil társaság tagjai úgy ítéljük meg, hogy bátor, tisztességes, példamutató, keresztényi és társadalmi akarattal egyező, méltányos döntés született a Budaházynak és társainak adott elnöki kegyelemmel

– írják. A bizottság szerint fontos rámutatni, hogy ez az április 27-én megadott végrehajtási kegyelem Budaházy György és öt társa esetében – szemben a tavaly decemberben eljárási kegyelemben részesült hét korábbi vádlottal – nem jelent teljes mentesítést, mert a közügyektől öt évre szóló eltiltás mellékbüntetés, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok fennmaradtak. Emellett kiemelik, hogy 2006-ban, de részben már 2002-től a gyurcsányi balliberális kormányzat felfüggesztette a jogállamot, véres erőszakkal és megtorlásokkal teli állami terrort alkalmazott a hatalma megtartása érdekében; ez váltotta ki a társadalom egy részének tevőleges nemzeti ellenállását, köztük többek közt azokat a cselekményeket is, amelyek miatt a Hunnia-ügy vádlottjait meghurcolták.

A jogerős bírósági ítéletet hozó bírói tanács elnöke az ítélet szóbeli indokolása során, majd pedig az ítélet írásbeli változata is egyértelműen kinyilvánította, hogy a Hunnia-ügy vádlottjai a csaknem másfél évtizede húzódó bírósági eljárás ideje alatt családot alapítottak, kétségkívül hasznos tagjaivá váltak a magyar társadalomnak, és nem tekinthetők a közfelfogás szerint terroristának

– olvasható a közleményben. A bizottság szerint a köztársaság elnöki kegyelem megadása nemhogy kárára, hanem kifejezetten hasznára válhat az egész magyar társadalomnak, mivel sokak reményét visszaadta az iránt, hogy az állam felelős képviselői képesek és készek az ilyen szintű visszásságokkal terhelt ügyekben kiigazítást tenni, igazságot szolgáltatni. Emellett kiemelik, hogy egyöntetűen és határozottan szükségesnek és kívánatosnak tartják a még köztársasági elnöki kegyelemben nem részesített és még eljárás alatt álló – köztük egy nemzetközi hírű, a kora középkori időszak tekintetében elismert szakembernek számító régész foglalkozású – négy vádlott mielőbbi kegyelemben részesítését, lehetőleg eljárási kegyelem formájában.

Közmegbecsülésnek örvendő közéleti személyiségek tömege állt ki Budaházy György és társai mellett

– írják a közleményben.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu