Közel harmincoldalas anyagot adott át bő két és fél évvel ezelőtt az amerikai hátterű Bunge nevű cég a NAV-nak, amelyben bemutatta az étolajpiacon zajló folyamatokat, és felhívta a figyelmet az áfacsalás jelenlétére. A Bunge által készített anyag a Hvg.hu birtokába került, a lap részletesen ismerteti a Vénusz és Floriol márkákról ismert cég NAV-nak készített összeállítását. Ebben többek közt a Sunol, Szaniol, Suniol márkákra panaszkodnak.
A dokumentumbók kiderül 2008 elején még ötször annyi étolaj fogyott Magyarországon a Bunge márkáiból, mint azokból – a dokumentumban csak B márkákként emlegetett, jellemzően importból származó – étolajokból, amelyek rendszerint áfacsaló láncolatban tűntek fel, 2011 nyarára azonban a Bunge márkáit már beelőzték a B márkák eladásai. Az étolajmárkák java része Romániából származott, de találunk ukrán és szerb étolajokat is. A Bunge jelentésében gyártók, importőrök és forgalmazó cégek is olvashatók.
Az anyag részletesen bemutatja, hogy a Bunge által bruttó 423 forintért gyártott Vénusz étolajat az egyik magyarországi élelmiszerlánc 419 forintért, vagyis gyártói ár alatt árulta, a másik 449 forintért, vagyis pár százalékkal drágábban a gyártói árnál, miközben legalább három kereskedőcégen is átment az étolaj, nyilván mindenki haszonnal adta tovább. Ez pedig nem lehet másként, mint hogy a Magyarországon gyártott étolajjal áfacsalást követtek el. A cég egy konkrét példán megmutatja, hogy az általa gyártott Vénusz étolaj hogyan megy végig egy cégláncolaton, aminek a végén a boltban megvásárolható étolaj olcsóbb vagy minimálisan drágább, mint amennyiért ő maga gyártja.
A Bunge arra is panaszkodott, hogy az általa gyártott étolajat veszi meg egy magyar cég, és papíron kikerül külföldre, majd vissza Magyarországra, így jutunk el oda, hogy a több kereskedőn át megfuttatott áru a hazai áruházak polcain olcsóbb, mint a közvetlenül aBunge gyártósoráról legördülő áru. Eközben az étolaj gyártói ára között a környező országokban alig volt és van különbség, mert az előállítási árban a legnagyobb súllyal a nyersanyag, a napraforgó ára számít, annak pedig az ára igen hasonló, míg az étolaj előállításához szükséges energia költsége és a munkások bére nem nyom annyit a latban. Megemlítik az anyagban, hogy rendszeresen szolgáltattak bizonyítékokat az adóhivatalnak a Bunge által gyártott étolajokkal a kereskedők által elkövetett áfaelkerülésről. Leírják, hogy többször jártak az adóhatóságnál is az áfacsalások meggátolása érdekében.
A Hvg.hu cikkében megjegyzi, még ma is több olyan étolajat lehet kapni a boltokban, amit a Bunge 2012 elején bepanaszolt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS