Miközben az Európai Bizottság fokozatosan nagyobb politikai szerepre törekszik, és mind több tagállami hatáskört próbál bújtatva magához vonni, nem látszik, hogy ezt az európai választópolgárok is így akarnák. Valamicskét javult ugyan az Európai Unió megítélése, de az emberek összességében továbbra is inkább bizalmatlanok az unióval szemben. Magyarországon hasonló a helyzet, mint a V4 országokban (a hagyományosan erősen euroszkeptikus Csehországot kivéve), és az EU-átlag is csaknem megegyezik a nálunk mért eredménnyel.
Általánosságban véve emelkedett az EU iránti bizalom tavalyhoz képest, de itt fokozottan igaz az, amivel a magyar gazdasági eredményeket szokta becsmérelni a balliberális média: alacsony volt a bázis. Nagyon mélyről araszolgat felfelé az Unió iránti közbizalom, amiben alighanem közrejátszik az eddig 2016-ban tetőző és a nagyobb tagállamok, valamint az EU-s szervek által teljes káoszba manőverezett migránsválság. Jelenleg a nagy átlagot nézve, az uniós állampolgárok relatív többsége bizalmatlan azzal a szövetséggel szemben, amelyben él, és csak kisebbségük bízik benne, habár a két érték elég közel van egymáshoz.
Az Európai Unió iránt Luxemburgban, Írországban, Portugáliában, valamint a legutóbb csatlakozott és legszegényebbnek számító Romániában és Bulgáriában viszonylag magas a bizalom. Érdekesség, hogy az északi államok közül a három balti államban, Finnországban, Dániában is bíznak az emberek az Unióban, a migráció és a bevándorlással járó, megnövekedett bűnözés által eléggé leterhelt Svédországban viszont már jóval kedvezőtlenebb a helyzet ilyen téren is. Az erősen bizalmatlan országok köre sem okoz meglepetést: az említett cseheken kívül a migránshullám által igencsak sújtott Ciprus, Szlovénia és Ausztria, a terrorizmustól leginkább fenyegetett Franciaország és Belgium, valamint a fél lábbal már kint levő Nagy-Britannia lakossága is bizalmatlan. Ugyancsak a bizalmatlanok táborát szaporítja a komoly gazdasági gondokkal, adósságspirállal és kezelhetetlen bevándorló tömegekkel egyszerre küzdő Görögország, Olaszország és Spanyolország. Ha sikerülne keresztülvernie az Európai Bizottságnak a migránsok állandó szétosztására vonatkozó kvótaterveit, akkor ezt az általános elégedetlenséget is szépen szétteríthetné az egész földrészen.
A legfrissebb Eurobarométer adatok: Bízik-e az Európai Unióban? Az adatok százalékban értendők. (grafika: index.hu)
A változatos adatokból nehéz térségi alapigazságokat levonni, az viszont kiolvasható belőlük, hogy a magas életszínvonalon élő és hagyományosan elégedett északi országokban nincs bizalmi válság, amennyiben nem özönlik el őket a más földrészekről érkező bevándorlók. Rajtuk, valamint az Európa peremén a migrációból nagyrészt kimaradó íreken és portugálokon kívül a messze legszegényebb, és az életszínvonalbeli felzárkózáshoz más reménnyel nem is rendelkező balkáni tagállamok lakossága lát még lehetőséget az Európai Unióban.
forrás: Eurobarométer2017/index.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS