Németország nem függesztene fel minden Törökországnak szánt előcsatlakozási támogatást, mivel célszerű lenne azokból egyebek mellett a civil társadalom segítésének folytatása – közölték szerdán német kormánykörökben. A tisztségviselők szerint a csütörtöki és pénteki uniós csúcs egyhangú szavazási elvét figyelembe véve emellett kevésbé valószínű, hogy döntés születne Törökország csatlakozási tárgyalásainak leállításáról.
Korábban Berlin fontolóra vette a csatlakozási tárgyalások megszakítását, ezzel összefüggésben pedig az előcsatlakozási pénzügyi támogatás felfüggesztését is. Az illetékesek tudni vélik, az uniós állam- és kormányfők brüsszeli tanácskozásán Németország vitát kezdeményez arról, hogy a jövőben hogyan kezeljék Törökországot, tekintettel Recep Tayyip Erdogan török államfő belpolitikai irányvonalára, s több német illetve más uniós országból származó állampolgár terrorvádakkal történt törökországi őrizetbe vételére.
A csatlakozási tárgyalások leállításához a 28 uniós tagállam hozzájárulása szükséges, felfüggesztéséhez pedig a szóban forgó országok kétharmados többsége. Berlin úgy véli, egyik forgatókönyv sem valószínű. Ugyanakkor a német kormány tisztségviselői szerint egyetértés uralkodik a pénzügyi támogatások felülvizsgálása kérdésében. Az előcsatlakozási támogatások címén a Törökországnak járó 4,45 milliárd euróból szeptemberig csak mintegy 260 millió eurót fizettek ki Ankarának. A német kormánytisztviselők szerint Berlin most arra szeretne ügyelni, hogy a pénzzel a török társadalom támogatásra érdemesnek talált csoportjait segítsék.
A dpa német hírügynökség emellett arról írt szerdán, hogy a török külügyminisztérium ismét bekérette Németország ankarai nagykövetét, ezúttal a hétvégén zajlott németországi kurd tüntetések miatt. Martin Erdmann mintegy két éve látja el hivatali teendőit a német diplomáciai képviselet élén, hétfői bekéretése az ankarai külügyi tárcához már a 18. volt ez idő alatt. Legutóbb egy hónapja kellett 48 órán belül kétszer is megjelennie a török külügyminisztériumban, akkor is kurd tüntetések miatt. Egy nagykövet bekéretése a diplomáciai tiltakozás egyik legerősebb eszközének számít. NATO-partnerek között rendes esetben szinte sosem alkalmazzák.
Forrás: MTI; fotó: politico.eu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS