Vonnák Balázs jónak tartja a devizahiteles árfolyamgátat, de úgy alakítaná át, hogy az árfolyamkockázatot ne a háztartásoknak kelljen viselniük, valamint maximalizálná a bankok által felszámítható kamatmarzsot, így pénzpiaci kockázat nélkül lehetne hatékonyan segíteni a családoknak. Az elképzelések irányvonala gyakorlatilag megegyezik a kormány által javasoltakkal, a fordulópont a Kúria jogegységi ítélete lehet a semmisségi tárgyalások ügyében. – írja a MNO.
Az MNB kutatása szerint a megcélzott devizahiteleseknek csupán 50 százaléka élt az árfolyamgát lehetőségével azért, mert sokan attól tartottak, hogy öt év múlva megnő a törlesztőrészletük, negyedük pedig új, kedvezőbb megoldásokat szeretett volna látni – közölte a jegybank igazgatója. Vonnák szerint ezért is érdemes lenne egy végleges megoldással előállni az árfolyamgáttal kapcsolatban; ahogy korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elmondta: a kormány szintén csupán ideiglenes megoldásnak tartja az árfolyamgátat.
A Nemzeti Bank jelentése részletesen kitért a megoldási javaslataira és a kockázatokra a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban.
A jegybank szerint a legnagyobb kockázat a háztartások devizában való eladósodottsága. Bár jelentősen csökkent a devizaalapú jelzáloghitelállomány, a megmaradt félmillió szerződés még mindig 3500 milliárd forintot tesz ki, az adósok jövedelmének jelentős részét pedig felemészti a törlesztőrészlet.
Az MNB szerint a lakossági ügyfeleknél a probléma megoldását az árfolyamkockázat megszüntetése jelentheti, valamint a referencia-kamatozás kiterjesztése a 2012 előtt született szerződésekre (az azóta kötöttekre már kötelező), valamint maximálnák a kamatmarzsot is, ami egyfajta kamatplafont jelentene a bankoknak.
Az MNB a nem fizető devizahitel-állomány méretét is kockázatosnak ítélte, hiszen a deviza alapú jelzáloghitelek nagyarányú bedőlése a bankrendszert is magával ránthatja.
Az árfolyamgát megnyitása sok családnak segítség, de a kormány is csak átmeneti megoldásként tekint rá a Kúria jogegységi döntéséig – nyilatkozta a Bloombergnek Varga Mihály. A Kúria a devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggő perekről és ítéletekről készült felmérést követően dönthet az eljárás indításáról.
A jegybanki jelentés az orvosságot a kis- és középvállalkozói szektor hitelezésében látja, többek között a már sikeres Növekedési Hitelprogram folytatásában, mert ezzel lehetne tovább stabilizálni a gazdaság helyzetét, és növelni a befektetői bizalmat. Ha erős a gazdaság, csökken a kockázat is.
A teljes cikket a MNO-on olvashatja.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS