Az idei a béremelések éve volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által felügyelt ágazatokban, ez a program jövőre is folytatódik – mondta el Balog Zoltán miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Kulturális bizottságának csütörtöki ülésén.
Az Emmi munkájának középpontjában a családok, a felzárkózás, a munkakörülmények javítása és a béremelések állnak – derült ki a miniszter éves beszámolójából. A miniszter hangsúlyozta: az idei trendek folytatódnak, januártól 15 százalékkal emelik a kulturális közalkalmazottak bérét.
Jelentős segítség érkezett a közszférában dolgozóknak a miniszter szerint a családpolitikán, az otthonteremtési kedvezményeken keresztül. Ennek látszanak is az eredményei: 2016 augusztusában 6 százalékkal több gyerek született, mint egy évvel korábban, míg a munkanélküliek száma 76 ezer fővel csökkent.
Balog Zoltán kiemelte: az oktatásra fordított állami kiadások Magyarországon nőttek a legnagyobb arányban Európában.
A köznevelés átalakítását szeretnék lezárni az év végére – jelentette be a miniszter, hozzátéve: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) működésével maga sem volt teljesen elégedett. Beszámolója szerint 58 területi központot hoztak létre, a szakképzés felügyelete a nemzetgazdasági tárcához került, az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kaptak és a tanfelügyeleti rendszer segítségnyújtó szerepét is erősítették.
Hozzátette: a pedagógusok bére szeptemberben – az általános pedagógus-bérmelés nyomán – átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett, a tanulók kétharmada kap ingyenes tankönyvet, a tankönyvellátás mégis kevesebbe kerül, a KLIK adósságállománya szinte eltűnt.
A miniszter elismerte: a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányában nincs javulás, és a tanodapályázatok első köre “nem volt sikertörténet”, ám hozzátette, hogy megháromszorozták a tanodák számát, amelyekből rövidesen újabb száz nyílik.
Balog Zoltán szerint fontos cél a digitális oktatás fejlesztése: javítják az eszközellátottságot, az iskolák internet-hozzáférését, módszertani képzéseket hirdetnek és átalakítják a kerettanterveket.
Jelentős egyetemi fejlesztések indultak el, és részben a kancellári rendszernek köszönhetően a felsőoktatás adósságmentes lett, a PPP-hitelek és az egészségügyi intézmények kivételével.
A felsőoktatásban dolgozó 14 ezer oktató bérét jövőre az idei emeléssel együtt 20, 2018-ban további 5 százalékkal emelik
– közölte.
A miniszter kiemelte: már több mint egymillió tanuló sportol minden nap, de a versenysportba belépők száma és a rendszeresen sportolók aránya is emelkedett, majd beszámolt a sportfinanszírozás rendszerének átalakításáról.
A kulturális költségvetés az idei 52 milliárdról jövőre 125 milliárd forintra nő, köszönhetően a kulturális nagyberuházásoknak, a kulturális alapellátás fejlesztésének és a kulturális közalkalmazotti bérpótlék bevezetésének
– mondta.
A nagyberuházások közül kiemelte a Liget Budapest projektet, a Nemzeti Múzeum fejlesztését, az Országos Széchényi Könyvtár rekonstrukcióját, az Operaház felújítását és az Eiffel Bázis létrehozását.
A miniszteri beszámoló után a bizottság kormánypárti többsége megszavazta, hogy minden képviselő csak háromperces időkeretben tehessen fel kérdéseket.
Ikotity István (LMP) azt kérdezte, elfogadható-e, hogy a Diákparlament résztvevői nem fejezhetik ki szabadon véleményüket. A miniszter hangsúlyozta: nem fordulhat és nem is fordult elő a Diákparlamentben sem, hogy valaki ne mondhassa el a hozzászólását.
Balog Zoltán elmondta, sem a műszaki egyetem egyik leváltott dékánja, sem az úszószövetség és a sportolók között zajló vitában nem az Emminek kell döntenie, de 2017-ben Budapesten rendezik a vizes világbajnokságot, így a tárca is szeretné, ha minél hamarabb helyreállna a rend.
A versenyzőközpontú szakmai irányításé a jövő, ebben nemcsak az úszó-, hanem más sportszövetségekben is van még tennivaló
– jegyezte meg.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint veszélyt jelent a tankötelezettség és a közmunka korhatárának leszállítása 16 évre. Balog Zoltán válaszában kifejtette: a fő feladat inkább lehetőségeket biztosítani azok számára, akik a köznevelésben nem képesek végzettséget szerezni, ám erre több program létezik.
A pedagógusképzésben jelentős fejlesztések zajlottak; tavaly 30 százalékkal többen jelentkeztek a tanárképzésbe, mint 2015-ben, és a pályaelhagyás is alacsonyabb lett – válaszolt Hofmann Rózsa (KDNP) kérdésére, Dunai Mónika (Fidesz) érdeklődésére pedig elmondta: bölcsődeépítési programot hirdettek, és 17 milliárdból a határon túli magyar óvodákat is fejlesztik.
Szelényi Zsuzsanna (független) a családon belüli erőszak elleni Isztambuli Egyezmény ratifikálásól érdeklődött. Balog Zoltán közölte: a ratifikálás közigazgatási egyeztetés alatt van, de a kormány most is komoly figyelmet fordít a kérdésre, soha nem jutott ennyi támogatás a krízisközpontokra.
Hiller István (MSZP) úgy vélte, 2016 az intelligens korrekció és a belátás éve volt az Emmi részéről, így “mínuszból már majdnem a nullán vannak”; a korábbi szocialista oktatási és kulturális miniszter javasolta ugyanakkor egy londoni magyar iskola létrehozását.
Balog Zoltán emlékeztetett: 2011 óta nominálisan nő az oktatás támogatása, ám a külföldön dolgozók gyermekeinek oktatására vonatkozó felvetést jogosnak találta.
Nem biztos azonban, hogy erre a külön iskola a legjobb megoldás – vetette fel.
Duró Dóra (Jobbik) szerint sok üdvözlendő lépés történt a családpolitikában, ezek hatékonysága mégis megkérdőjelezhető. Balog Zoltán a javuló születési rátára hívta fel a figyelmet, elismerve, hogy “a nagy fordulat még nem történt meg”.
Egyre több azonban a biztató jel, tavaly például ötödével nőtt a házasságkötések száma – mondta el a miniszter.
Forrás: MTI; Fotó: 24.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS