A kvótaperben hozott európai bírósági ítélet nem érinti közvetlenül Prágát, hiszen nem csatlakozott a keresethez, a másik kérdésben, a kvótaügyben Csehország ellen is elindított uniós kötelezettségszegési eljárásban viszont Prága is kész megvédeni álláspontját – szögezte le a krynicai gazdasági fórumra látogató Ales Chmelar cseh államtitkár.
A cseh miniszterelnöki hivatal EU-ügyekért felelős államtitkára a PAP hírügynökség által pénteken ismertetett nyilatkozatában az Európai Bíróságnak a magyar és a szlovák kvótaügyi keresetet elutasító szerdai döntésére reagálva elmondta: Prága többek között azért nem csatlakozott Budapest és Pozsony keresetéhez, mert “nem talált erre jogi alapot”. “Ezért az (ezzel kapcsolatos) ítéletet nem tartjuk meglepőnek” – fűzte hozzá.
Chmelart megkérdezték arról a kötelezettségszegési eljárásról is, amelyet a kvótaügyben júliusban Brüsszel indított Budapest, Prága és Varsó ellen. Ezzel kapcsolatban a cseh tisztségviselő közölte: az Európai Bizottságnak (EB) korábban továbbított cseh jogi álláspont “nem járt azzal az eredménnyel, hogy az EB-vel megegyezésre jusson”, ezért Brüsszel várhatóan folytatni fogja az eljárást. A kötelezettségszegési eljárás arra vonatkozik, hogy a három visegrádi ország nem teljesíti a 2015-ben megszabott egyszeri menekültelosztási kvótát.
Természetesen készen állunk arra, hogy érveinket az Európai Bíróság előtt bemutassuk” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a cseh tisztségviselő.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy elmarasztaló ítélet esetén Prága változtathat-e az átirányított menekültek befogadására vonatkozó politikáján, Chmelar fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió inkább az európai menedékjogi rendszerről szóló egyeztetésekre összpontosítson. E téren szerinte az összes tagállam számára elfogadható eredményre kellene jutni. Az új menedékjogi rendszer
nem alapulhat a kényszerű menekültelosztási kvótán” – fűzte hozzá.
A cseh tisztségviselő csütörtökön a dél-lengyelországi Krynicában rendezett nemzetközi gazdasági fórumon a Varsó ellen tavaly óta folytatott jogállamisági mechanizmusról is nyilatkozott. Elmondta, Prága “jelenleg nem támogatja”, hogy az eljárás keretében elindítsák a 7. cikk szerinti eljárást (amely végső esetben a szavazati jog felfüggesztésével is járhat), “az erre vonatkozó viták (lengyel) belpolitikai kompromisszum keretében rendezendők”.
MTI; Fotó: Twitter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS