Lapunk minden évben részt vesz a csíksomlyói búcsún – írtuk tavaly, ennek ellenére sok év után most először (és remélhetően utoljára) nincs lehetőségünk videóriportot, tudósítást készíteni a lelki és nemzeti összetartozásunk legfőbb jelképévé vált találkozón. Ezért a búcsú reggelén két emlékezetes zarándoklat felidézésével igyekszünk meghitt, az ünnephez méltó hangulatot teremteni: 2018-ban Csibra Tibor és László Petra kollégánk a pálos rend hargitafürdői szállásáról követte végig a hajnali zarándoklatot még, Füssy Angéla kolléganőnk pedig tavaly a madéfalvai keresztaljával és Böjte atya növendékeivel járta végig az utat somlyói nyeregbe. Nézzék meg emlékezetes riportjainkat!
Hat évvel ezelőtt, a járvány és háború előtti békeidőben a PestiSrácok.hu stábja a pálos rend vendégházában szállt meg Hargitafürdőn, majd a Bátor Botond atya vezette zarándokokkal tartottunk a pünkösdkor hagyományosan hajnalban induló, Csíksomlyóba tartó útjukra, amely egy kiadós, huszonöt kilométeres túrát jelentett az erdőben. A búcsú szónoka akkor Botond atya barátja, a lengyel pap, Marian Adam Waligóra volt, akinek ékes magyarsággal elmondott beszéde hatalmas sikert aratott a hívek körében. Zarándoklatunk világossá tette számunkra, hogy bár a magyarokat sokszor széthúzó népként jellemzik, de a csíksomlyói búcsú áldott hangulata, békéje 2018-ban is megmutatta, hogy nemzetünk alapvető tulajdonsága az összefogás.
Tavaly pedig Füssy Angéla beszélgetett a zarándokokkal, köztük. Szentes Antallal, Hargita Megye Tanácsának képviselőjével. Ő ezt mondta:
Nincs még egy hely a világon, ahol egyszerre annyi magyar ember gyűlne össze az Úr nevében, mint itt Csíksomlyón, a pünkösdi búcsúban minden esztendőben. Idén is több százezer ember gyűlt össze a Nyeregben, a világ minden tájáról. Nekünk a mindenkori megmaradásunkért kell imádkoznunk, de imádkozunk más nemzetrészeken élő külhoni testvéreinkért is, akik most nehéz helyzetben vannak, valamint a világ békéjéért, mert ahhoz, hogy mi székelyek itt a földünkön megmaradhassunk, békére is szükség van.
Az úton kolléganőnk a madéfalvai keresztaljával vonult, s arról elmélkedett, hogy mindenkinek megvan a maga imája és mindenki akkor jut el Csíksomlyóra, amikor arra szüksége van. Megszólal a riportban Andrea is, aki Magyarországról 1994-ben költözött ki Dél-Tirolba, régi kapcsolata van a madéfalvaiakkal. Egy tolmács feladat hozta őket össze. Most a székely barátok tartják Andreában a lelket. Évek óta készült ide férjével, azonban őt már csak a szívében hozhatta el. A 35 éve sportrepülő férfi novemberben lezuhant és meghalt. Andreának, aki 15 éves fiával maradt egyedül, vezetnie kell a férje által hátrahagyott gazdaságot. Máriához zarándokolt, hogy erősítse meg rendkívül nehéz útján.
Végül idézzük fel Ferenc pápa 2019-es csíksomlyói látogatását, Horváth Péter Gyula kollégánk fotóival:
Facebook
Twitter
YouTube
RSS