A Demján Csoport két éve büntetőfeljelentést tett a most kémkedéssel megvádolt üzletember. A cég azokra a hírekre reagált, amelyek szerint előzetes letartóztatásba került két férfi, aki a rendőrség gyanúja szerint az Egyesült Államoknak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kémkedett Magyarországon.
Az atlatszo.hu hétfőn írt arról, egy ügyvédre hivatkozva, hogy a hatóságok az Egyesült Államoknak, az IMF-nek és a Svájci Alapnak kémkedéssel gyanúsítják M. N.-et, az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát és a cég magyarországi képviselőjét, B. B. Sz.-t. Az üzletember ügyvédje nonszensznek minősítette az eljárást, ezt egyebek mellett azzal indokolva, hogy az ügy nyomozati iratai nincsenek titkosítva, mint az más kémkedési esetekben szokásos. Állítása szerint a nyomozati anyagban semmi olyan nincs, ami alátámasztaná a gyanút. A valasz.hu szerdai cikkében azt írta, úgy tudják, egyikük Demján Sándor üzlettársa volt, másikuk pedig a fejlesztési tárca főosztályvezető-helyetteseként, majd 2015-ig a Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégiai tanácsadójaként dolgozott.
A Demján Csoport közleményében azt írta, a vállaltcsoporthoz tartozó EUROINVEST Zrt. 2006-ban hozott létre közös vállalatot, az IBM magyarországi disztribútorával, a Polygon Kft.-vel DAIS Információtechnológiai Zrt. néven. A vállalat célja olyan szoftverek fejlesztése volt, amelyek segítettek volna a bevásárlóközpontok pénztárrendszereinek korszerűsítésében.
Hozzátették, hogy a DAIS Zrt. operatív menedzsmentje és vezérigazgatója – M. N. – elérhetetlenné vált, és 2013-ban az EUROINVEST részéről delegált vezetők lemondtak tisztségükről. A DAIS Zrt. 2014-ben felszámolás alá került, azóta felszámolóbiztos irányítja. Az EUROINVEST 2014. január 18-án büntető feljelentést tett M. N. ellen.
A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva szerdán nem nyilatkozott.
Csütörtökön Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője elmondta, a két gyanúsított előzetes letartóztatását december 2-án rendelte el a bíróság, majd azt három hónappal meghosszabbították, így a kényszerintézkedés április 2-áig tart.
A kényszerintézkedést megalapozó indokok a két gyanúsított esetében ugyanazok. A törvényszéki szóvivő azt is elmondta, hogy az egyik gyanúsított elfogását követően kitépte magát az őrzője fogásából, megkísérelt elfutni. Ez a magatartás megfelel „a szökés kísérletének” – fogalmazott Póta Péter, hozzátéve, ez indokolja az előzetes letartatás elrendelését. Megjegyezte továbbá, hogy ugyanezt a gyanúsítottat nem találták bejelentett lakcímén, tartózkodási helyén, csak a nyomozók adatgyűjtése révén akadták rá életvitelszerű tartózkodási helyére. A bűncselekmény tárgyi súlyára, a kiszabható büntetés mértékére és a szökés kísérletére tekintettel a bíróság arra jutott, hogy a gyanúsított szabadlábon megszökne, elrejtőzne, ezért a legsúlyosabb kényszerintézkedésre van szükség – fejtette ki Póta Péter. A végzés rögzíti azt is, hogy mindkét gyanúsított esetében tartani kell a bizonyítás megnehezítésétől is.
A szóvivő elmondta, az eddigi adatok szerint az egyik gyanúsított rávette a másikat, valamint az eljárásban szereplő több tanút, hogy a kapcsolattartásukról valótlan vallomást tegyenek, továbbá az egyik gyanúsított hollétére vonatkozó adatokat hallgassák el a nyomozók elől. Arra is van adat, hogy a gyanúsítottak és a vallomást tevők külön mobiltelefonokat használtak kapcsolattartásra. Továbbá a nyomozóhatóságok adatgyűjtésük során tanúvallomásokat tartalmazó jegyzőkönyveket is találtak. Ezek a körülmények arra utalnak, hogy a két gyanúsított más büntetőeljárásban is tett már kísérletet a bizonyítás meghiúsítására, megnehezítésére. Így feltehető, hogy ha szabadlábra kerülnének, akkor a tanúként kihallgatandókat befolyásolnák, összebeszélnének, a bizonyítékok elrejtésével a bizonyítás meghiúsítására törekednének – fejtette ki a törvényszéki szóvivő.
Forrás: MTI
Fotó: nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS