Devizahitel-szerződések: A PKKB a Kúria ellenére döntött

Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) ismét semmissé nyilvánította azt a devizaalapú jelzáloghitel-szerződést, amelyet – nagy vihart kavart döntésével – a Kúria július elején tett érvényessé – idézi a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) közleményéből a Népszabadság.

Az OTP egyik ügyfele többek között azért perelte be a bankot, mert az a szerződésben nem tüntette fel a költségek között a devizavételi és -eladási árfolyam különbségét, az úgynevezett árfolyamrést. (A devizaalapú hiteleknél a kölcsön folyósításakor az előbbit, míg a törlesztőrészlet kiszámításánál az utóbbit alkalmazták a bankok.) Márpedig a hitelintézeti törvény szerint érvénytelen az a szerződés, amelyben nem sorolnak fel minden, az ügyfelet érintő költséget – erre hivatkozva az adós a megállapodás semmisségének kimondását, az eredeti állapot helyreállítását, a felvett kölcsönt meghaladóan befizetett összegek visszatérítését kérte.

Ezzel az érveléssel részben a Kúria is egyetértett – írja a NOL, a legfelső bírói fórum szerint azonban az érvénytelen szerződést nem kell semmissé nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. Ebben az esetben ez azt jelentette, hogy a Kúria utólag beleíratta a megállapodásba, hogy a devizavételi és -eladási árfolyam különbözete az adós költsége. A Kúria az eredeti, a hitel felvételekor alkalmazott egyszázalékos árfolyamrést vetette bele a szerződésbe, csakhogy az OTP azt időközben a duplájára emelte. A Kúria azzal küldte vissza első fokra az ügyet, hogy a felek számoljanak el egymással a különbségről – ez összességében néhány tízezer forintot jelent. A PKKB azonban e helyett érvénytelennek nyilvánította a hitelszerződést, mivel a bíróság – szóban kihirdetett véleménye – szerint nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere.

A PITEE (Az eljárásban az adóst a PITEE égisze alatt működő jogász képviseli) közleménye szerint: „A PKKB ítélete jól mutatja, hogy a Kúria júliusban egy korrupt döntést hozott.” A szervezet úgy látja, hogy a legfelső bírói fórum feleslegesen állította helyre visszamenőleg a szerződés érvényességét, mivel az OTP által kötött devizahitel-szerződések több okból is semmisek. A Kúria szereptévesztésben van, ha azt hiszi, az a feladata, hogy kijavítsa a bank szerződéseit – fogalmaz a PITEE, mely szerint „Magyarországon az igazságszolgáltatást olyan emberek vezetik, akik a hatalmi elit gazdasági érdekeit védik”.

A Népszabadság megkeresésére az OTP-nél elmondták, hogy korábban a Kúria jogerős döntést hozott a jogalap tekintetében, az oklistát pedig nem kifogásolta. Emellett a bank a közelmúltban több tucat, azonos tényállás alapján ellene indított pert nyert meg. Az OTP egyébként nem kapta kézhez írásban az ítéletet, illetve annak indoklását, így a fellebbezés részleteiről még nem tudtak dönteni a pénzintézetnél.

A bíróságok jelenleg több mint ezer devizahiteles pert tárgyalnak, és a hasonló ügyekben nemritkán egymásnak ellentmondó ítéletek születnek. A lap által megkérdezett jogászok szerint a bíróságok gyakorlata még a jogerős döntések esetében sem egységes, ezért lenne szükség arra, hogy a Kúria állást foglaljon a kérdésben. Magyarországon ugyan nincs precedensjog, de a legfelső bírói fórum döntése mégis irányt mutathat – tették hozzá.

A teljes cikk a NOL.hu-n olvasható.