Devizahitelek: adósságelengedést javasolnak Matolcsyék

A tőketartozás egy részének elengedésével tenné vonzóvá az árfolyamgátat a devizahitel-adósok számára az MNB – hasonlóan ahhoz, ahogyan azt lapunk korábban javasolta. A jegybanki dolgozatban a devizacsere lehetőségét nem említik, vagyis úgy tűnik, hogy az MNB nem számol a devizaadós-mentés kapcsán a devizatartalék megcsapolásával.

Az árfolyamgát futamidejének meghosszabbításával és a 180 forintos svájci frank feletti tőkerész bizonyos, akár teljes mértékű elengedésével forintosítaná a devizajelzáloghiteleket az MNB – derül ki a napi.hu cikkéből.

Bár az árfolyamgátban való részvétel folyamatosan nőtt, az adósok egy része távol maradt, amit sok tényező indokolhat. Az átlagos hitelméret esetükben jóval kisebb, mint a programban résztvevőknél, amiből arra lehet következtetni, hogy hiteleik átlagos futamideje is rövidebb. Sokuk számára vélhetően az adósságtehertől való megszabadulás a legfőbb cél, akár annak árán is, hogy nem élnek a (részben) átmeneti fizetéskönnyítés lehetőségével. Sok adósnál az is szerepet játszhatott a távolmaradásban, hogy a rendszert bonyolultnak találták, és elriasztotta őket az a lehetőség, hogy a törlesztőrészlet öt év után hirtelen megemelkedik. Egy tipikus devizaalapú jelzáloghitel adós törlesztőrészlete ugyanis – a svájci frank árfolyamának jelenlegi szinten történő fennmaradása esetén – öt év után a belépés előtti szinthez képest is megemelkedne közel 10 százalékkal. Néhány adós ezen felül arra spekulálva is távol maradhatott a programtól, hogy a későbbiekben esetleg egy, a számára még kedvezőbb adósmentő konstrukciót is kialakít a kormány. Éppen ezért fontos átgondolni az árfolyamgát működését – állítják az MNB szakértői.

Mi tehetné az árfolyamgát intézményét vonzóbbá ezen ügyfelek számára? – teszi fel a kérdést a jegybanki dolgozat. Az árfolyamveszteségekben történő nagyobb tehermegosztás valószínűleg segítene, ami egyrészt az öt éves könnyített időszak – akár a futamidő végéig történő – meghosszabbításával, másrészt a 180 forintos svájci frank feletti tőkerész bizonyos mértékű elengedésével képzelhető el. Értelemszerűen minél nagyobb lenne a tőkerészben az elengedés mértéke, annál kisebb lenne a gyűjtőszámlán felhalmozódó hitel és ezáltal a törlesztőrészlet is, ami az új hiteltől ódzkodó ügyfelek számára is vonzóvá teheti a programot.

Ha a törlesztőrészleten belül a kamathoz hasonlóan a tőkében is elengedésre kerülne a 180 forintos svájci frank feletti teljes rész, akkor mindez a devizaalapú jelzáloghitelek tölresztőrészleteinek forintosítását jelentené. Ez nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltás, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszűntetése. A jelenlegi helyzethez képest a devizahiteladósok mindegyikének árfolyamgátba való belépésével párhuzamban mindez a mostani árfolyamon számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költségterhet jelentene.

A teljes cikket a napi.hu-n olvashatják.

Fotó: dunaharsztima.hu