Devizaper: csúszás Luxembourgban

Nem tudta határidőre befejezni az egyik magyar devizaper vizsgálatát az Európai Bíróság szakértője, a luxembourgi eljárás ezért csúszik. Az uniós ítélkező fórum ezúttal a közjegyzők szerepéről és a magyar végrehajtási szabályokról foglalhat állást.

Korántsem könnyű feladat a magyar devizahitelezés egyes részletkérdéseinek elemzése, s megítélése – erre szolgált példával a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság. Az uniós ítélkező testületnek a hazai hitelnyújtás egyik sajátos eleméről kell ítéletet mondania, az eljárás fontos mozzanatát azonban – az eredetileg meghatározott dátumról – későbbre halasztották.

A korábbi tervek arról szóltak, hogy a főtanácsnok május 5-én közli a nyilvánossággal szakértői véleményét arról, miképpen lehetne megoldani az úgynevezett Erste-ügyet, erre azonban nem került sor.

“A halasztásnak több oka is lehet” – tájékoztatta a Napi Gazdaságot az uniós testület sajtóosztályának munkatársa. Lehóczki Balázs szerint felmerülhetett valamilyen nem várt körülmény, de az sem zárható ki, hogy az ügy túl bonyolult volt, így a főtanácsnok az eredeti időpontra nem készíthette el véleményét. Emellett az is előfordulhat, hogy az ügy vizsgálatakor olyan elemre derült fény, amely alaposabb áttekintést igényel.

Az Erste-ügyben fontos kérdésekre születhet válasz, a per kimenetele számos magyar hitelfelvevőt érdekelhet. Az eset szokványosan kezdődött: egy magánszemély 2007 végén svájcifrank-hitelt vett fel a banktól. Az adós kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amit közjegyzői okiratba foglaltak. Utóbbi dokumentum akkor nyert különös jelentőséget, amikor az ügyfél nem tudta fizetni az aktuális törlesztőrészletet. Az irat miatt ugyanis a végrehajtás megindításáért a hitelintézetnek nem kellett bírósághoz fordulnia: elegendő volt a közjegyzőt megkeresni, s indítványozni az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását. A közjegyző eleget is tett a bank kérésének. Az adós azonban úgy vélte, hogy a folyamat jogszerűtlen volt, s pert indított. Szerinte a közjegyzőnek – az uniós szabályok miatt – kötelessége lett volna megvizsgálnia, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyet tavaly a Fővárosi Törvényszék utalta az európai fórum elé, azt tudakolva: megfelel-e az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak az a magyar szabály, amely lehetővé teszi a végrehajtás megindítását anélkül, hogy a kölcsönmegállapodást bármely hazai bíróság felülvizsgálta volna. Így döntés születhet akár arról is, elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése. Az Európai Bíróság február elején tartotta meg tárgyalását az ügyben, ítélet a főtanácsnoki indítvány ismertetése után várható.

Forrás: Napi Gazdaság Online