Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg a hetedik alaptörvény-módosítás általános vitáját az Országgyűlésben. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatában egyebek között az idegen népesség Magyarországra telepítésének tiltását kezdeményezte. Az elnöklő Jakab István közölte, az MSZP képviselőcsoportja nem vesz részt a vitában, a Jobbik szerint pedig új megosztottságot teremtett a népszavazás. A KDNP viszont abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, “ellenkező esetben elbukik.”
Az alkotmánymódosítás vitájára a terv szerint tíz órát szánnak hétfőn az Országgyűlésben. A javaslat négy új pontot vinne az alaptörvénybe, ezek közül a legjelentősebb az: Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet – állna az alkotmányban.
Az MSZP nem vesz részt az alaptörvény hetedik módosításában, az arról szóló hétfői vitától és a későbbi szavazástól is távol maradnak a képviselői – erősítette meg sajtótájékoztatón a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Varga László azt mondta, senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek az alkotmánymódosításra, a miniszterelnök és a kormánypárt egy kisebbség véleményére hivatkozik. “Diktátortempó” a kisebbség akaratát ráerőltetni a többségre, ezzel a miniszterelnök és a Fidesz csak saját hatalmi érdekeit szolgálja – szögezte le. Úgy értékelte, a döntés a nemmel szavazókat is sérti, mert a voksolás előtt ők sem ismerhették a mostani javaslat szövegét.
Az MSZP demokratikus párt, tiszteletben tartja a többség döntését, nem asszisztál Orbán Viktor és a Fidesz “hatalomtechnikai játékaihoz”
– mondta Varga László.
A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban
Vona Gábor közölte, a népszavazás után Magyarország rosszabb helyzetbe került, mint előtte volt. Azt mondta: nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni – értékelt.
Vona Gábor szólt arról is, hogy a népszavazással a szocialistáknak is érvet adtak, ugyanis annak van alkotmányjogi logikája, hogy eredménytelen népszavazás után mennyire van joga az Országgyűlésnek az alaptörvényt módosítani. Megjegyezte, ennek a felvetésnek a szocialisták részéről morális alapja nincs. Azon véleményének is hangot adott, hogy a népszavazással Brüsszel kezébe adtak egy aduászt. A vezérszónokként felszólaló pártelnök azzal indokolta, hogy részt vesznek a vitában, hogy azt hazafias kötelességüknek tartják.
Közölte, azért vesznek részt a vitában, hogy Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének megalkotásában részt vegyenek, amellyel az országot meg tudják védeni a kvótáktól. A Jobbik elnöke bírálta a baloldali pártok hozzáállását: a kormányzati felelőtlenségre nem az ellenzéki felelőtlenség a válasz. Felidézte, hogy amikor tavaly ősszel az EU-ban felvetődött a kvóták ügye, a Jobbik népszavazást javasolt, a Fidesz visszautasította, majd idén tavasszal a Jobbik azt kezdeményezte, hogy a népszavazási kérdést írják bele az alaptörvénybe, de ezt is elutasították.
Vona Gábor elmondta, a multikulturalizmus mint társadalmi berendezkedés Nyugat-Európában megbukott. Hozzátette: Magyarországon a kisebbségekkel való együttélés harmonikus; a cigánysággal való, sok szempontból konfliktusos együttélés egészen más helyzet és kevésbé jelent problémát, mint a kötelező kvóta. Elmondta, a kötelező betelepítés erőszakos lenne, nemzetközi jogilag is aggályos és teljesen szervetlen társadalomépítési kényszerpályára helyezné Magyarországot. A politikus szerint Magyarországnak le kellene zárnia a 20. századot, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából nyilvánosságra kellene hozni az ügynöklistákat. Megjegyezte azt is, hogy a 2006-os eseményeknek is évfordulója van, és válaszolni kell arra: igazságos-e egyik oldalon súlyos büntetések voltak, a másik oldalon nem volt elszámoltatás.
KDNP: vissza kell térni a keresztény gyökerekhez
A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptörvény-módosítás vitájában a magyar szuverenitás védelmét nevezte a legfontosabbnak és méltatta, hogy az új egység egybehangzóan kinyilvánította, hogy ne legyen kényszerbetelepítés. Szavai szerint közjogilag is rögzíteni kell, hogy az európai gazdasági térség állampolgárait leszámítva idegenek csak akkor élhetnek Magyarországon, ha rendészeti eljárásban leadott kérelmüket a hatóság elbírálta és ahhoz hozzájárult. A KDNP-s politikus azt is megjegyezte: Magyarország a népszavazással még demokratikusabbá vált, miközben az EU antidemokratikus bizonyítványt állított ki magáról. Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, s nem veszik észre, hogy szervezett invázió zajlik, futótűzként terjed az iszlám.
Ehhez mi kereszténydemokraták nem asszisztálhatunk, még akkor sem, ha a Szentszék kizárólag az egyes migránsok mint áldozatok oldaláról kívánja velünk láttatni az inváziót és nem pedig a magyar és európai emberek élethez való joga, védelme, biztonsága oldaláról”
Vejkey Imre szerint a bevándorlók már “azt sem játsszák el”, hogy be akarnak illeszkedni, teret foglalnak és párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ha az unió továbbra is szembekötősdit játszik, végül mind elbukunk – hangoztatta, kitérve arra is: továbbra is milliók készülnek Európába Ázsiából és Afrikából, a nyomás a jövőben is fokozódik, miközben vannak a tengerentúlon, akik ezt nemcsak ösztönzik, hanem szolgálatukba állítják. A kereszténydemokrata politikus amellett foglalt állást: meg kell állítani a brüsszeli diktatúraépítést, amely az emberek és a nemzeti parlamentek megkérdezése nélkül dönt olyan kérdésben, amelyben a jövő, a kultúra és a biztonság a tét. Soltész Miklós, a KDNP másik vezérszónoka migránsok által elkövetett bűncselekményekről – terrortámadásokról, nők elleni erőszakról, egyházi szereplők elleni támadásokról – szóló hírekből idézett és szóvá tette, hogy a baloldal elbagatellizálja a problémát és semmibe veszi a választók üzenetét.
Gyurcsány Ferenc parlamenti távollétében nincs újdonság, eddig sem volt jelen az üléseken; az LMP komolytalan, mivel egy helyszínt és időpontot sem tud megjegyezni, majd kisgyerekként viselkedik; az MSZP pedig gyáva részt venni a vitában.
A kormánypárti politikus elítélte, hogy akik 2004 december 5-én megtagadták a határon túli magyaroktól, hogy Magyarországhoz kötődjenek, most idegeneket akarnak befogadni. Bírálta azt is, hogy az MSZP, a DK, az LMP és a PM EP-képviselői új adókkal büntetné az országot a bevándorlás-politikája miatt.
Az MLP nem támogatja a törvénymódosítást
A Magyar Liberális Párt nem támogatja az alaptörvény hetedik módosítását, de Fodor Gábor pártelnök képviselőként a parlamenti vitában részt vesz. A független képviselő hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a népszavazáson igennel voksolók képviselete arra kötelezi őket, hogy egyértelműen és határozottan álljanak ki a törvénymódosítás ellen.
Az a kampány, amit Magyarország közel egy éve “nyög”, arra volt jó, hogy a kormány elterelje a figyelmet a belpolitikai feszültségekről és a Fidesz számára kedvezőtlen botrányokról
– jelentette ki Fodor Gábor. Azt is bírálta, hogy az alaptörvény-módosítás az LMP által szélsőségesnek tartott Jobbik támogatásával fog megvalósulni. Hozzátette, hogy a liberális párt az erősebb, föderálisabb Európában hisz, szemben a Fidesszel, amely a nemzetállamok laza szövetségét szeretné.
PS/MTI, MTI – fotó: Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS