A március 11-én Kósa Lajos által megnyitott debreceni kiállításon drMáriás utóbbi években készült, vezető kormánypolitikusokat ábrázoló festményei szerepeltek. A képek különféle mesterek stílusában készült parafrázisok. A tárlatról György Péter írt morózus, személyeskedő hangnemben kritikát. Az írás a több évtizedes “baráti” és kollegiális viszony ellenére felháborította drMáriást. A művész válasza nem maradt el: Egon Schiele-t idéző provokatív aktban ábrázolta a György Pétert.
A botrányt kiváltó írásban nem a művek esztétikai elutasítása a meglepő, hanem az, hogy György Péter milyen személyeskedő megjegyzéseket tesz kollégájára.
„Azonban, mint azt a MODEM jelenlegi kiállítása élénken tanúsítja, már Dr Máriás többé nem egy szubkultúra képviselője, hanem a hatalomhoz közeli, pszeudo politikai művészként tevékenykedik…” (…)„…aki az »iróniát« éppúgy használja, mint egykoron Komlós János vagy Árkus József. akik az állampárt ideológiai vákuumjának idején igyekeztek eladhatóvá, kedélyesen fogyaszthatóvá tenni az MSZMP olykor nem könnyen emészthető uralmát.”
A tények kedvéért: Komlós János ÁVH-ás vizsgáló, rendőr és kémelhárító tiszt volt, aki a kihallgató cellákban lábával és öklével, a rádiókabarékban pedig a szájával is a “pártot” szolgálta. Árkus József pedig a BM Operativ nyilvántartásában megbízható “volt informátorként” szerepelt. Továbbá: Árkus írta a Lenin fiúk című könyvet, amelyben „volt informátor” megörökítette a „Magyar Tanácsköztársaság hős védelmezőinek” történetét.
Néhány bekezdéssel később György Péter:
„nyomasztóan üres propagandaműveknek”
nevezi drMáriás kiállított képeit.
A személyeskedés vádját megkerülendő vörös farokként is értelmezhető a következő részlet:
„Nem gondolom, hogy mindez rendelt kormánypropaganda lenne: (…) Nem a hatalom vette meg Dr Máriást, ő tévedt ahhoz túl közel.”
György Péter úgy “fideszbérencezte“, “kotorékebezte” drMáriást, hogy korábban őt is érték hasonló “vádak”. Györgyről kiderült: ő dolgozta volna ki az új Nemzeti Galéria múzeumi koncepcióját, valamint hónapokon át Baán László tanácsadója is volt. Végül – állítólag – a Liget-védő tüntetőkkel szembeni fellépésen “megsértődve” felmondta a szerződést. György azóta is kanosszát jár “bűneiért”.
Természetesen drMáriást is meghívták az ÉS elmúlt hatvan évére visszatekintő, retrospektív képzőművészeti tárlatra, a képzőművész ide szánta provokatív, György Pétert ábrázoló művének premierjét. A képet azonban visszautasították. A tárlat szervezői nem akarták szerepeltetni a képet, mondván: nem illeszkedik a kiállítás koncepciójába.
drMáriás a 444 megkeresésére a következőt reagálta György Péter írására:
“Ez az írás nem kritika, hanem egy Fidesz-típusú karaktergyilkosság, amely nem is a kiállításról beszél, hanem mindenféle eszközt bevet arra, hogy engem árulóként állítson be, holott mindenki, aki ismeri a festményeimet, tudja jól, hogy azok milyen konzekvensen kritikusak mindenki iránt.”
Az úri affér végére, kommentár nélkül: drMáriás és az ÉS tizennyolc év után végleg szakítottak egymással.
444.hu, PS; Fotó: drMáriás (Az eredeti kép címe: György Péter tanácsot ad a Ligetben; 80 x 100 cm, akril vásznon, 2017)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS