A V4-ek győzelme az uniós tisztújításban új helyzetet hozhat Magyarország és Lengyelország számára az előző vezetés által erőltett szankcionálás kérdésében. Az atv.hu saját forrásokra hivatkozva azt írja, hogy míg az EP-választás előtt a júliustól soros elnökséget betöltő Finnország még felgyorsította volna a lengyelekkel és a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági, 7-es cikkelyes eljárást, most már nem tekintik prioritásnak a kérdést a leghangsúlyosabb uniós kérdések között.
A portál felidézi, hogy júniusban az Euronews számolt be arról, hogy az EU soros elnöki posztját júliusban átvevő Finnország felpörgetné a Magyarország ellen folyó 7-es cikkelyes eljárást, melyet a Sargentini-jelentés tavaly szeptemberi elfogadása után indítottak el. Júliusban már meghallgatást is tartottak volna az Általános Ügyek Tanácsában a magyarországi jogállamiság és demokrácia helyzetéről. Az áprilisi uniós csúcson a német-francia duó még azt javasolta, hogy a tanácsban gyorsítsák fel a magyar kormány meghallgatását az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Közös nyilatkozatot is adtak ki arról, hogy a Sargentini nevével fémjelzett “EP-jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó”, ezért az erről szóló vitát közvetlenül az EP-választás után le kell folytatni.
Az Európai Parlament jelentése számos aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet: ilyenek az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal és a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos aggodalmak. Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP-jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó
– fogalmaztak akkor. Az elmúlt napokban azonban finomodni látszik a francia-német álláspont a magyar jogállamiság kérdéséről; úgy tűnik, jelenleg konstruktív, tartalmas megbeszélést folytatnának leginkább a magyar kormánnyal…
Forrás: atv.hu/PS; Vezető kép: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS