Egészen rendkívüli dolgot fedezhettek fel magyar fizikusok

Nagyon különleges dolgot, a természet ötödik alapvető kölcsönhatását fedezhették fel Debrecenben – jelent meg a Nature honlapján. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kísérleti eredményeit világszerte próbálják megismételni.

Krasznahorkay Attila és munkatársai spektrométerrel vizsgálták a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron–pozitron párokat, és az előrejelzésekhez képest egy olyan eltérést tapasztaltak, amit a jelenlegi magfizikai ismeretek alapján nem lehet értelmezni. A megfigyelés ugyanakkor össz­hangban van egy új, kis tömegű semleges részecske feltételezésével, amelynek a tulajdonságai egyeznek az elméletileg várható sötét fotonéval. A sötét fotont a sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatás leírására vezették be.

Sötét anyag vagy az ötödik erő?

A magyar kutatók által elvégzett kísérlet felkeltette a nemzetközi kutatóközösség figyelmét. Azt gyanítják azonban, hogy nem sötét fotont sikerült kimutatni, hanem egy új, ötödik erőt, vagyis a természet ötödik alapvető kölcsönhatását (a gravitáción, az elektromágneses kölcsönhatáson, az erős és a gyenge magerőn kívül). A fizikusok világszerte független méréseket végeznek, hogy a debreceni MTA Atomki megfigyeléseit megerősítsék vagy megcáfolják.

„A látható anyagi világ, amit jelenleg már többé-kevésbé ismerünk, az univerzum tömegének csak 5 százalékát alkotja, a maradék 95 százalékról, ami sötét anyagból és sötét energiából áll, szinte semmit sem tudunk. A fizikai törvényeink csak az előbbi 5 százalékra vonatkoznak. De milyen törvények érvényesek a maradék 95 százalékra? Semmi kétségem afelől, hogy a természet még nagyon sok meglepetést tartogathat számunkra” – nyilatkozta a Magyar Időknek Krasznahorkay Attila.

Évek múlva kapunk csak választ

„A mérések pontossága elérte azt a szintet, amikor a kutatást a legtekintélyesebb fizikai folyóirat, a Physical Review Letters közölhetőnek ítélte” – értékelte a debreceni kísérlet jelentőségét Patkós András fizikus, akadémikus, aki szerint akkor lesz széles körben elfogadott a felfedezés, ha megismert tulajdonságaira támaszkodva más folyamatokban is rálelnek.

A Higgs-részecske felfedezése óta a részecskefizikai kutatások középpontjába a sötét anyag alkotórészeinek keresése került. Az elemi részecskék kozmikus gázára alapozva alig áttekinthetően nagyszámú elméleti elképzelés létezik. A debreceni effektust, a hírekből úgy tűnik, többe is be lehet illeszteni. A felcsigázott érdeklődést követő kísérleti aktivitás ezek közül számosat ellenőrizni fog, és biztosra vehető, hogy a legtöbbet cáfolni fogja, de ez várhatóan évekig eltart.

magyaridok.hu