A The Wall Street Journal című amerikai és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilap a közelgő parlamenti választásokkal, míg a Libération című francia napilap Orbán Viktor politikájának euroszkepticizmusával összefüggésben foglalkozott Magyarországgal. A nyugati haladó sajtó láthatóan nem tudott túllépni azon, hogy Orbán Viktor megakasztotta a migrációs projektet, a diktatúrával és az oroszokkal riogatáson túl viszont továbbra sincsen túl sok ötletük.
A szavazóknak kell megvédeniük a demokráciát az április 8-i magyarországi választásokon, amíg van rá lehetőségük, mert az Európai Unió a jelek szerint nem képes erre
– közölte öblös rettegését szerdán a The Wall Street Journal (WSJ). A cikkben „kínosnak” nevezték, hogy az Európai Unió nem tudta hatékonyabban meggátolni Orbán Viktor „autoriter lépéseit”, mivel az EU nem igazán tudja büntetni a „demokrácia útjáról letérni szándékozó országokat”, a magyar kormányfő ráadásul „okosan barátságot kötött” bizonyos politikai csoportokkal Brüsszelben, amelyek jórészt kiállnak mellette. A WSJ szerint ugyan a vasárnapi választásnak továbbra is a kormánypárt a legnagyobb esélyese, „kellemes meglepetés”, hogy kétségessé vált az eredmény. Kiemelték, Orbán kétharmados többségben reménykedik, hogy kívánsága szerint módosíthassa az alkotmányt, de napokkal a voksolás előtt úgy tűnik, hogy ez „kicsúszik a kezéből”.
Mint írták, a februári hódmezővásárhelyi polgármester-választás azt jelzi, hogy az emberek kezdenek kiábrándulni az Orbán-kormányból, az ország migránsokkal való elárasztását célzó összeesküvésről szóló retorika és a korrupciós vádak miatt számos bizonytalan szavazó hátat fordított a Fidesznek. A tét magas a magyarok, valamint az ország EU- és NATO-partnerei számára egyaránt – figyelmeztetett a politikai-üzleti lap európai kiadása. Ennek kapcsán röviden kitértek arra, hogy az országban „meggyengítették a sajtószabadságot” és „célba vették” a kormányt bíráló civil szervezeteket, illetve arra is, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök „közeli barátjának” számító Orbán Viktor vezette Magyarország tagja az EU-nak és a NATO-nak, és ugyanúgy vétójoggal rendelkezik, mint a többi tagállam.
Remény van, kilátás már kevesebb
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Reménysugár a túlhatalommal szemben című szerdai összeállításában a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy a Fidesz győzelme biztosnak tűnik, de egy dél-magyarországi kisváros reményt ad az ellenzéknek. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjét megszólaltató írásában kifejtette, hogy Karácsony Gergely kijelentése a választási győzelemről „túlzónak és őszintétlennek tűnhet”, tekintve Orbán Viktor miniszterelnök „dominanciáját a politikai porondon”, a hódmezővásárhelyi polgármester-választás miatt mégis van „valóságalapja”, mégha sovány is. Hozzátette, hogy Karácsony Gergely optimizmusa azon a számításon nyugszik, hogy a hódmezővásárhelyi mintát alkalmazva a kormánypárt ellen lehet fordítani a „Fideszre optimalizált” választási rendszert.
Paks II miatt Orbán Viktort kikiáltotta a haladó sajtó Putyin legjobb barátjának, Merkel viszont valamiért megúszta ugyanezt az Északi Áramlat kapcsán. (fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
Azonban a választók rendszerint nem alkotnak a pártok stratégái által mozgatható, akarat nélküli tömeget, „amennyiben szabadok, márpedig Magyarországon azok”, de Karácsony Gergely szerint a polgárok megtanulták, hogy miként működik a választási rendszer, és a legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavaznak majd – írta a FAZ szerzője. Kiemelte: valamennyi ellenzéki párt győzelemként ünnepelné, ha a Fidesz nem szerezné meg az egyedüli kormányzáshoz szükséges többséget, de ez még messze nem jelentené számukra azt, hogy ők szerzik meg a folyamatok alakításához szükséges többséget.
Orbán az EU reformere
Egy újfajta, ügyes és veszélyes euroszkepticizmusnak tartja Orbán Viktor politikáját Sylvain Kahn francia politológus a Libération című francia napilapnak adott interjúban. A párizsi Politikatudományi egyetem (Sciences-Po) tanára úgy véli, hogy a magyar miniszterelnök
nem elutasítva a demokráciát és az európai intézményeket, egy Putyin-barát és migránsellenes Európát vinne győzelemre.
A francia kutató „az európai populista pártok nyugtalanító megerősödését” orbanizációnak nevezte el a közelmúltban megjelent tanulmánykötetében. Szerinte ez az új politikai irányzat meghaladja az Európa-barát és Európa-ellenes ellentétet, s elsősorban Európa iszlamizációja ellen és az Európai Unió és Vlagyimir Putyin közötti szövetségért kíván harcolni. A francia kutató szerint Orbán Viktornak van egy nagyon fontos újítása a doktrínák szintjén: egyszerre kívánja hangsúlyozni a magyar nemzet fontosságát és azt, hogy az európai nemzeteknek össze kell fogniuk az ellen, ami közös értékeiket veszélyeztethetné a Samuel Huntington által megfogalmazott civilizációk összecsapása tétel szerint, azaz az arab-muzulmán világból érkező migránsáradaton keresztül európai iszlamizációval szemben kíván fellépni.
Ellentétben Marine Le Pennel és Matteo Salvininel, Orbán Viktor meghaladja az egyszerű Európa-barát és Európa-ellenes szembeállítást, magát is Európa részének tekinti azért, hogy a politikai és humanista liberalizmussal szemben egy másfajta projektet javasoljon
– hangsúlyozta Sylvain Kahn, aki szerint „egy sokkal ügyesebb és sokkal veszélyesebb, újfajta euroszkepticizmusról van szó”.
Orbán Viktor nem akarja szétverni az EU-t, nem támogatja Magyarország kilépését.
A politológus szerint a magyar miniszterelnök egyes területeken, mint például a kohéziós politika, a közös agrárpolitika vagy a védelmi politika legitimnek tekinti az EU-t, más területeken viszont belülről akarja a saját doktrínája szerint átalakítani.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS