Kasza Gyula, a kutatás vezetője azt mondta, hogy a kutatás legfontosabb üzenete az volt, hogy az elmúlt hónapokat sokan arra használták, hogy elkezdjenek sütni-főzni, elkezdjenek egészségesebben táplálkozni, és odafigyeljenek az élelmiszer-biztonsági feltételek betartására. Ismertette, hogy egy háztartásban átlagosan a járvány előtt heti többször is elmentek vásárolni; ez lecsökkent a kijárási korlátozásokat egy alkalomra, ami előnyös, hiszen tudatosabbá vált a vásárlás. A járványban megnőtt a hosszabban eltartható, csomagolt élelmiszerek fogyasztása, csakúgy, mint az otthoni sütéshez-főzéshez használt termékeké. Csökkent az alkohol, a desszertek, az édességek, a rágcsálnivalók és kimagaslóan az energiaitalok iránti kereslet.
Körülbelül hasonló szinten maradt a táplálkozásunk, mint a korábbi, aktív időszakban, ám a négy fal közé kényszerülve jóval kevesebbet mozogtunk, ezért a kérdőív eredményeinek tanúsága szerint átlagosan egy kilót híztak az állampolgárok a járvány ideje alatt. Volt, aki ennél többet hízott, minden 10. ember viszont többet akart és tudott sportolni: ők testsúlycsökkenésről számoltak be
– közölte a kutatásvezető szakember. A járvány elején úgynevezett pánikvásárlás volt tapasztalható; az akkor felhalmozott élelmiszerek még most is nagy mennyiségben ott vannak a háztartásokban. A megkérdezettek 75 százaléka azt mondta, hogy az otthoni élelmiszer-készletezés jó dolog, a továbbiakban is fenn kívánja tartani.
A felmérés időpontjában egy háztartásban átlagosan 36 kilogramm élelmiszertartalékot találtunk. Ennek körülbelül egyharmadát a folyadékok (elsősorban ásványvizek) tették ki, és a kétharmada volt szilárd élelmiszer. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb háztartás legalább két hétig el tudna lenni abból a tartalékból, amit otthon őriz
– mondta Kasza Gyula.
Forrás: Infostart, HVG
Facebook
Twitter
YouTube
RSS