Egy különbíróság dönthet a politikailag kényes ügyekben

Új tervezet, az úgynevezett “közigazgatási bíráskodásról” szóló javaslat került az Igazságügyi Minisztérium elé, amely új bíróságokat hozna létre. A 444 által megismert tervezettel a megkérdezett jogászok szerint megbontanák az eddig viszonylag függetlenül működő hatalmi ág, a bírósági rendszer működését, és az új szervezethez rendelnék a politikailag kiemelt fontosságú ügyeket.

Az új javaslat a lap szerint több változtatást hozna be a magyar bírói rendszerbe. A jövőben létrehozandó közigazgatási bíróságon határoznának például az MNB, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és más állami intézmények által hozott határozatok jogszerűségéről. Itt döntenének arról, hogy mi tartozik a nyilvánosságra, és mit lehet eltitkolni – itt dőlnének el a közérdekű adatok kiadásáért indított perek is, mint az például, amelyiknek köszönhetően az MNB-alapítványok pénzügyei nyilvánosságra kerültek. A közigazgatási bíróság döntene választási kérdésekben is.

Ahol most a jogaszabályok megengedik, hogy a hivatalok döntése ellen bíróságon fellebbezhessenek, oda az új javaslat értelmében a közigazgatási per lehetősége kerülne be  – értelemszerűen óriási hatalmat koncentrálva az új bírói testületek köré.

1949-ig Magyarországon már működött hasonló rendszer, Franciaországban a jelenlegi felállás is ez. A 444 szerint ugyanakkor máris vannak aggasztó jelek, hogy a politika szeretne befolyást szerezni a számára kiemelt ügyekben. Szakmai körök szerint az új testület élére Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság vezetőjét állítanák.  A lap megjegyzi, a posztot mintha kifejezetten Patyi Andrásra írták volna: bár csak két év bírói tapasztalata van, közigazgatási jogi területen ledolgozta az elvárt 20 évet. Ez a jelleg mutatkozna meg az alá rendelt szervezetben is: a vezetőség felét nem bírók, hanem közigazgatásban jártas jogászok, például kormánytisztviselők adnák – ez lenne az új rendszerben a másodfok, azaz a közigazgatási felsőbíróság.

Az igazságszolgáltatás szereplői az ítélkezési szünet közepén kapták meg véleményezésre a tervezetet, amikor a legtöbben vannak szabadságon. A lapnak nyilatkozók közül többen úgy érezték, hogy megpróbálják végigverni rajtuk a tervezetet.

A Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal hivatalosan nem támogatja az egyelőre szűk körben ismertetett javaslatot. A Szájer József felesége által vezetett testület a jogállamiságot és a bírói függetlenséget veszélyeztetőnek írta le az elképzelést, és szerintük korrupciós kockázatokat is hordozhat magában az a húzás, hogy a végrehajtó hatalomból érkezett tisztviselőket kevernek bele az igazságszolgáltatásba.

Forrás: hvg.hu/444.hu, fotó: 24.hu