Egy muszlim kisebbség kapcsán népirtásról beszél az USA, a keresztényüldözés viszont továbbra sem PC

Határozatot fogadott el az amerikai képviselőház csütörtökön este arról, hogy Mianmarban a rohingja muszlim kisebbség ellen népirtást követtek el a buddhista többségű délkelet-ázsiai ország fegyveres erői. A törvénytervezet állásfoglalásra szólítja fel az amerikai kormányzatot.

A 394:1 arányban elfogadott határozat egyúttal követeli a Reuters hírügynökség Mianmarban börtönbe vetett két újságírójának szabadon bocsátását. Va Lon és Kjav Szo O tíz rohingja férfi és fiú meggyilkolása ügyében folytatott oknyomozást az észak-mianmari Rakhine államban. 2017 decemberében tartóztatták le őket Rangunban, államtitkok megszerzéséért. Idén szeptemberben pedig 7-7 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték őket. A határozat sürgeti a kormányzatot, elsősorban Mike Pompeo külügyminisztert, hogy foglaljon állást arról, hogy népirtást követtek-e el a rohingják ellen. Az amerikai diplomácia vezetője mindeddig nem használta ezt a jogi meghatározást, csak “etnikai tisztogatásról” beszélt. Maga Donald Trump elnök pedig egyszer sem beszélt a nyilvánosság előtt a rohingja válságról.

Az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége népirtásnak minősíteni az efféle bűncselekményeket

– fogalmazott a voksolás után a kaliforniai Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke.

A muszlim rohingjákat 1982-ben megfosztották állampolgárságuktól a buddhista többségű országban, azóta változó időszakokban és változó intenzitással üldözik őket. 2017 óta rohingják ezreit gyilkolták le és több, mint 700 ezer rohingját kényszerítettek arra, hogy elmeneküljön Mianmarból. Elsöprő többségük a szomszédos Bangladesben lelt menedékre. A mianmari hadsereg szerint ők Bangladesből érkezett illegális migránsok, és nem atrocitásokat követtek el ellenük, hanem terroristáktól tisztították meg az általuk lakott vidékeket.

A képviselőházi határozatra reagálva a külügyminisztérium egyik szóvivője leszögezte, a kormányzat azon álláspontja, mely szerint a rohingják etnikai tisztogatás áldozataivá váltak, nem zárja ki, hogy a helyzet a jövőben “további elemzés tárgya legyen, beleértve a népirtás vagy az emberiesség elleni bűnök megállapítását is”. A szóvivő azonban nem jelezte, hogy a külügyminisztérium bármiféle más jogi meghatározásra készülne.

Forrás/fotó: MTI