Az Index.hu elemezte, hogy milyen eredményekre számíthatunk a most hétvégén tartandó finn parlamenti választáson. A jelenleg regnáló miniszterelnök, az európai baloldal egyik sztárjának számító Sanna Marin pedig nincs könnyű helyzetben: ugyan a finnek többsége elégedett a munkájával, azonban a pártja már nem áll ilyen jól. A nemzeti, és konzervatív beállítottságú pártok is már a kormányzásra készülnek, annak ellenére, hogy egy százaléknál kisebb különbséget mérnek a két tábor között. A tét pedig nem kicsi: ki fogja Finnországot átvezetni a NATO-tagság kapuján?
Április 2-án vannak a parlamenti választások a NATO-tagságra váró Finnországban. A tét nem kicsi: a katonai szövetségbe való belépést elindító Sanna Marin és pártja, a Finn Szociáldemokrata Párt és négy koalíciós partnere a hatalomért küzd.
Sanna Marin indította el a balti államot a katonai szövetségbe való belépés útján, azonban kérdés, ő lesz-e a miniszterelnök, amikor az ország belép a NATO kapuján.
Három lehetséges győzelmi eredmény
Az a politikai közhely, hogy minden szavazat számít, a mindössze 5,5 millió lakosú Finnországra hatványozottan igaz: már a legutóbbi, 2019-es választáson is egy százalékponton belül végzett a három nagy párt, a Sanna Marin vezette Finn Szociáldemokrata Párt, a jobboldali-populista, szoft-euroszkeptikus és nacionalista Riika Purra vezette Finnek Pártja, illetve a klasszikus liberális jobbközép, konzervatív Nemzeti Koalíció, aminek vezetője Petteri Orpo.
A választási kampány így érthető módon elég kiélezett. A tévés vitákon a szociáldemokraták és a jobboldali populisták jelöltjei, Marin és Purra gyakran összeszólalkoztak, sőt egy esetben még egymás szavába vágva, a másik felé erősen gesztikulálva tartottak túlkiabáló versenyt, miközben a harmadik nagy párt vezetője, Orpo csak nyugodtan szemlélte, ahogy két legfőbb riválisa élő adásban gyengíti egymást – ezt kihasználva a Nemzeti Koalíció egyik jelöltje meg is jegyezte, Marin és Purra viselkedése a finn politikához méltatlan.
A heves kampány annak fényében nem meglepő, hogy mindannyian meg szeretnék kaparintani a kormányrudat, akinek a pártja pedig hajszálnyival is több mandátumot szerez a 200 tagú finn parlamentben, először az próbálkozhat majd kormányalakítással.
A teljes elemzés ITT olvasható.
Forrás: Index/ Kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS