Nem nemzetet építeni mentünk Afganisztánba, az afgán nép joga és felelőssége dönteni a jövőjükről, meg arról, hogy miként szeretnék az országukat kormányozni – mondta Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke a napokban az afganisztáni kivonulásról. Az ősz kezdetére a terv szerint az összes amerikai katona elhagyja Afganisztánt, de a létszám kilencven százalékát már mostanra sikerült kivonultatni.
Jogos a kérdés, hogy vajon mit keresett az amerikai hadsereg Szíriában vagy Afganisztánban, ha nem a nemzetépítés/rombolás a cél. Az is érdekes, hogy most, hogy kivonulnak, miért szólították fel az egyébként általuk az elnöki posztra javasolt, demokratikusan megválasztott elnököt lemondásra – írja a Mandiner. Felmerülnek kételyek azzal kapcsolatban is, hogy vajon kinek mi célja lehetett azzal, hogy a világ egyik legkeményebb háborús helyszínét elnökként egy amerikai egyetemeken szocializálódott kultúrantropológus professzor kormányozza. A kivonulás története attól is érdekes és egyben vészjósló, mert ezzel ismét rászabadítja Afganisztán népére a tálibokat, erre pedig elég kiszámítható módon fognak reagálni a tömegek: menekülni fognak, mégpedig fejvesztve, mert a hazájukat negyven éve sanyargató nagyhatalmak közül most az utolsó is ráunt a tálibüldözésre. Ennek következtében lehetséges az, hogy az eddig üldözött tálibokból lesznek üldözők, amíg vissza nem veszik az országot egészen. Az afgán menekültek zöme most Iránra és Pakisztánra zúdul, két olyan országra, ahol a muszlim terrorizmussal szemben egészen máshol van az ingerküszöb, mint nálunk. Sanszos, hogy Pakisztán, Irán és Közép-Ázsia nem fogja örökké távol tartani a gazdag és vonzó Európától az afgán migránsokat. Erre Amerikában is számítanak – a washingtoni külügyminisztérium szóvivője, a Foreign Policy parancsba is adta, hogy az EU-s államoknak, különösképpen azok, akik részt vettek a NATO-misszióban, ki kell venniük a maguk részét az afgán menekültek elszállásolásából. Az FP önérzetesen még hozzá is teszi, hogy
az önző európaiak az elmúlt években azzal a kifogással deportálták őket, hogy nem háborús menekültek, hanem gazdasági migránsok. Most viszont az országban teljeskörű polgárháború dúl
– magyarán mondva akik eleddig hiányolták volna az afgán menekültek hátteréből a háborút, azoknak most csinálnak. A helyzet az, hogy ha az Egyesült Államoknak akárcsak egy szava is lesz a következő pár év magyar bevándorláspolitikájához, arcon kell őket röhögni – írja a Mandiner.
Forrás: Mandiner ; Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki
Facebook
Twitter
YouTube
RSS