Emmanuel Macron francia államfő A Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának frakciója Francois de Rugy, volt Zöld-párti politikust, a nemzetgyűlés egyik korábbi alelnökét jelölte az új nemzetgyűlés elnöki székébe. A 43 éves tapasztalt képviselőt 353 szavazattal meg is választotta elnökének keddi alakuló ülésén az alsóház, ahol az elnöki párt abszolút többséggel rendelkezik.
A politikust négy jelölt közül az első fordulóban 153 támogatással választotta meg jelöltjének keddi frakcióülésén az LREM 308 képviselője, majd a nemzetgyűlés alakuló ülésén tartott titkos szavazáson az LREM 308 képviselője és a centrista Modem 42 képviselője támogatta. A korábban a Zöldeknél politizáló Francois de Rugy harmadik alkalommal nyert mandátumot a tíz nappal ezelőtt véget ért nemzetgyűlési választásokon, ezúttal az elnöki mozgalom színeiben. Francois de Rugy korábban a baloldallal koalícióban kormányzó Zöldek frakciójának társelnöke volt 2016 májusig, amikor is a frakció feloszlott, mert a tagok nem tudtak megállapodni abban, hogy támogassák-e továbbra is az akkori szocialista kormányzatot vagy pedig forduljanak vele szembe. A vitát követően “a baloldali kilengéstől tartva” Francois de Rugy átült a szocialista frakcióba és a nemzetgyűlés alelnöke lett. Francois de Rugy januárban indult a baloldal államfő-jelöltállító választásán, de az első fordulóban alig 3,82 százalékos támogatottsággal kiesett. Ezt követően nem a győztes Benoit Hamont, hanem a függetlenként indult Emmanuel Macron támogatta az elnökválasztási kampányban, és a pártjának is tagja, majd képviselőjelöltje lett a nyugat-franciaországi Nantes választókörzetében. Nemzetgyűlés elnökjelöltté választásakor Francois de Rugy azt ígérte, hogy irányítása alatt a parlament “demokratikusabb, hatékonyabb és modernebb lesz”.
Tényleg tapasztalt, mindenki elismeri a kvalitásait, de Emmanuel Macron azt ígérte a kampányban, hogy nő kerül a nemzetgyűlés élére. Nem tartotta be az ígéretét”
– mondta a tizedére zsugorodott szocialisták frakcióvezetője, Olivier Faure. A volt kormánypárt a korábbi nemzetgyűlésben 314 mandátummal, mostantól azonban csak harminc képviselővel rendelkezik és az ellenzék részét képezi. A frakció egyébként nevet váltott, Újbaloldal lesz mostantól a neve. Az új nemzetgyűlés alakuló ülésének elnöke a legidősebb képviselő, a 79 éves jobboldali Bernard Brochang, akinek a hat legfiatalabb képviselő segédkezik, köztük a 23 éves Ludovic Pajot, aki a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front tagjaként szerzett mandátumot. Jóllehet az elnöki pártnak önmagában is megvan az abszolút többsége az 577 fős nemzetgyűlésben, Emmanuel Macron elnök megtartotta politikai szövetségesének a 42 mandátumot szerzett centrista Modemet, amely önálló frakcióban politizál, de az állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állások miatt ügyészi vizsgálatok alá került tagoknak távozniuk kellett a kormányból.
A jobbközép Köztársaságiaknak két frakciója lesz a nemzetgyűlésben, az egyik támogatja a kormányt, a másik viszont ellenzékként kíván fellépni. A szocialisták Újbaloldal néven, a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldali Lázadó Franciaország és a Kommunista Párt is saját frakciót alakít, azaz három baloldali ellenzéki csoport lesz az alsóházban. A Nemzeti Front nyolc képviselővel viszont nem rendelkezik önálló frakcióval. Az 1958-ban alakult V. köztársaság történetében még soha nem volt ilyen sok frakció a nemzetgyűlésben. A képviselők a következő napokban döntenek az alelnöki és a nyolc bizottság elnöki posztjairól, Edouard Philippe miniszterelnök július 4-én mutatja be a kormányprogramot, amelyet bizalmi szavazás követ a kormányról. Sajtóhírek szerint Emmanuel Macron hétfőn várhatóan összehívja a kongresszust, azaz a nemzetgyűlés és a szenátus közös ülését a Versailles-i Kastélyban, ahol programbeszédet tart. A kormányszóvivő kedden nem cáfolta az értesülést – jelentette Venczel Katalin, az MTI tudósítója.
PS/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS