Egymásnak feszült Szerbia és Horvátország a szerb elnök jasenovaci látogatása miatt

Diplomáciai vita alakult ki vasárnap Szerbia és Horvátország között amiatt, hogy a szerb elnök előzetes bejelentés nélkül látogatott volna el Jasenovacba, a második világháborús horvátországi koncentrációs tábor helyén épült emlékhelyhez. Gordan Grlić-Radman horvát külügyminiszter szerint a zágrábi vezetés nemhivatalos csatornákon keresztül értesült arról, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő ellátogatna a jasenovaci emlékműhöz, amit elfogadhatatlannak nevezett, és ezzel indokolta, hogy megtagadták a szerb elnök beutazását. Az üggyel kapcsolatban Aleksandar Vučić szerb elnök hétfő koraeste tart sajtóértekezletet.

A horvát indoklás ellenére a szerb kormány tagjai felháborítónak nevezték, hogy megtagadták Aleksandar Vučićtól a beutazást, aki “magánemberként” rótta volna le tiszteletét a második világháborús áldozatok előtt. A horvát külügyi tárca szerint viszont egy külföldi állam magas rangú tisztségviselőjének látogatása nem lehet magánjellegű a jasenovaci emlékműnél. Válaszlépésként a szerb belügyminisztérium bejelentette, hogy azok a horvátországi diplomaták és politikusok, akik Szerbiába utaznának, ezentúl különleges ellenőrzés alá esnek, és minden utazás előtt jelenteniük kell belépési szándékukat, illetve indokolniuk kell útjukat.

Ana Brnabić szerb miniszterelnök úgy fogalmazott: ez az újkori történelem legnagyobb botránya a szerb–horvát kapcsolatokban. Hozzátette: a szerb elnöknek nem azt tiltották meg, hogy belépjen Horvátországba, hanem azt, hogy a szerb áldozatok emlékhelyére látogasson.

Nem tudom, hogy egyáltalán milyenek lesznek így a jövőbeli kapcsolataink

– tette hozzá a kormányfő, aki szerint ezzel a lépéssel Zágráb “félelmetes üzenetet közvetít”.

A jasenovaci komplexumban, amelyet “horvát Auschwitzként” is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80–90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a második világháború idején kikiáltott Független Horvát Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállammal. Az áldozatok között sok ezer gyerek volt. Az usztasák által 1337 napon át működtetett tábort 1945. április 22-én szabadították fel. Szerbia és Horvátország között az 1991–1995-ös délszláv háborút követően is feszült maradt a kapcsolat. Időnként történik előrelépés, ám Belgrád és Zágráb is szívesen nyúl a történelmi vitákhoz és a viszálykodás felelevenítéséhez, ha belpolitikai érdekei úgy kívánják. A horvát külügyi tárca szerint ezúttal is erről van szó, Belgrád azonban elutasította ezt a feltételezést.

Forrás: MTI; Fotó: MTI