Elengedhetetlen a bizalom visszaállítása a gazdatársadalomban – hangsúlyozta portálunknak Nagy István agrárminiszter, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján a 2020-as célokat ismertetve kiemelten hangsúlyozta a generációváltás szükségességét. A lényegi intézkedések között kiemelte továbbá az őstermelői kategória megújítását, egy új bortörvény megalapozását és a klímapolitikai lépéseket, például az öntözéses gazdálkodás, öntözési közösségek fejlesztését. Portálunk érdeklődésére megfontolásra érdemesnek nevezte a tógazdaságok esetén is a területalapú támogatás bevezetését a termőföldi támogatás mintájára. Az agrárminiszter hangsúlyozta: a nagy vízfelület enyhíti a klímaváltozás okozta hatásokat, hűti a környezetet, növeli a páratartalmat, képes a por megkötésére is, és az allergiás tünetekre is jótékonyan hat.
Az idei évben hangsúlyosan szeretnénk a gazdatársadalom figyelmét ráirányítani a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, valamint az agráréletpálya népszerűsítésére
– hangsúlyozta vasárnapi sajtótájékoztatóján Nagy István agrárminiszter, aki a 2019-es eredmények mellett az Agrárminisztérium 2020-as terveit ismertette. Mint elöljáróban elmondta: az agrárium egyre nagyobb foglalkoztató, és a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletének több, mint felét is az agrárium adja. Egyre több a fiatal gazda, a kistermelő, és emellett az itthon és külföldön is sikeres magyar agrártermék. Mint kiemelte, a mezőgazdaság stabil növekedési pályán van: kibocsátásának értéke 2019-ben elérte a 2,776 milliárd forintot, 3 százalékkal meghaladva az előző évit. A 2020-as elképzelések kapcsán Nagy István beszélt többek között az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséről, az agrártámogatások elosztásáról, az őstermelői kategória megújításáról, egy új bortörvény megalapozásáról és a klímapolitikai elképzelésekről.
Vissza kell állítani a kölcsönös bizalmat az agrártársadalomban
Elengedhetetlen a bizalom visszaállítása a gazdatársadalomban – hangsúlyozta portálunknak Nagy István agrárminiszter, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján a 2020-as célokat ismertetve kiemelten hangsúlyozta a generációváltás szükségességét. Mint kifejtette, a jelenleg agráriumból élő idősebb generációnak nagyon sok negatív tapasztalata van: családjaiktól a szocializmus elorozta a gazdaságot, amelyet vissza kellett szerezni, emellett a rendszerváltáskori vadkapitalista módszerek is nehezítették vagy ellehetetlenítették a boldogulást. Átverték, becsapták az embereket, kilopták a közös vagyont a közösségekből. Ugyanakkor Nagy István hozzátette: miközben a gazdáknak eredendően terhelt, negatív tapasztalataik vannak az együttműködés terén, az új generációnak ilyen negatív élményei még nincsenek, ezért a minisztérium azon dolgozik, hogy ösztönözze az együttműködésre sarkalló lehetőségeket.
A vízfelületek növelése klímapolitkailag is fontos
Portálunk az öntözési közösségek fejlesztése kapcsán arra is rákérdezett, tervezi-e a kormányzat a vízfelületek növelését, a tógazdaságok fejlesztését is, amelyek elősegítenék a vízmegtartást. Nagy István hangsúlyozta: azt kell elérni, hogy el tudjuk tározni a csapadékban gazdag időszak vízmennyiségét, hogy a nyári aszályos időszakban víz jusson a termőterületekre. Az agrárminiszter hangsúlyozta: a nagy vízfelület enyhíti a klímaváltozás okozta hatásokat, hűti a környezetet, növeli a páratartalmat, képes a por megkötésére is, és az allergiás tünetekre is jótékonyan hat. Hozzátette: a Belügyminisztérium munkatársai készítik azokat a terveket, amelyek révén sor kerülhet új tófelületek kialakítására. Hangsúlyozta: megfontolásra érdemes a tógazdaságok esetén is a területalapú támogatás bevezetése, a termőföld-támogatás mintájára. Úgy vélte, ezzel ösztönözhető lenne a magánszektor is, hogy érdemes a tógazdaságok létrehozásába, fenntartásába invesztálni. Az agrárminiszter megjegyezte: hasonló számítás alkalmazható a vízfelület növelésére, akárcsak hazánk erdőborítottságára. Nagy István az öntözés kapcsán hangsúlyozta: első körben azt vizsgálták meg, hol van öntözési szándéka a gazdáknak, és hol van eredetileg kiépített csatorna-nyomvonal, amely eltömődött, elhasználódott. Ahol a lehetőség és a szándék egybeesett, ott kezdődhet meg első körben az öntözés, így vállalható, hogy megkétszereződik az öntözött területek nagysága 87,5 ezer hektárról 200 ezer hektárig 2022-re. Úgy vélte, a 2022-2026 közötti ciklusban a 200 ezer hektár is megkétszerezhetővé válhat.
Az Agrárminisztérium 2020-as tervei röviden:
- 2020-ban több, mint 450 milliárd forintnyi támogatás kerül kifizetésre különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken;
- nemzeti forrásokból idén 100 milliárd forintot fordítanak az agrártámogatásokra, ezen belül is kiemelten az állattenyésztésre;
- kidolgozásra kerül az a Stratégiai Tervet, amely a 2021 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika forrásai felhasználásának kereteit rögzíti és amelyet az Európai Bizottsággal kell elfogadtatni;
- továbbra is kedvezményes hitelprogramokkal segítik a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait;
- a január elsején hatályba lépett, öntözéses gazdálkodásról szóló törvény révén elhárulnak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházások megvalósítását és működtetését akadályozó tényezők;
- a hazai tagolt mezőgazdasági üzemszerkezet okozta hátrányok leküzdése érdekében érdemi támogatást és segítséget kapnak a termelők az öntözési együttműködések létrehozására;
- a tervek szerint tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza, és amely jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál;
- rendezésre kerül a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, ráncfelvarrásra szoruló szabályozása, ezzel összefüggésben megújul a mezőgazdasági adózás rendszere;
- szintén sor kerül a szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítására, valamint egy új bortörvény megalkotására, amely a szőlő- és bortermelők számára egyszerűbb szabályozási környezetet, alacsonyabb adminisztrációs terheket jelent majd;
- klímapolitikai szempontból a következő fejlesztési célok kiemelt jelentőségűek: öntözésfejlesztés, digitalizáció és precíziós mezőgazdaság fejlesztése, állattartó telepek és trágyakezelés, kijuttatás korszerűsítése, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetése és fejlesztése, agrár-környezeti és klímakutatási, innovációs és tudásátadási rendszerek fejlesztése;
- klímavédelmi szempontból tovább folyik az Országfásítási Program;
- a Vidékfejlesztési Program támogatásával 2020-ban számos olyan új innovációs csoport kezdi meg működését, ahol a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ kutatói és a gazdákkal közösen próbálnak megoldást keresni fontos és aktuális mezőgazdasági kihívásokra;
- kiemelt erőfeszítésekre kerül sor az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében;
- folytatódik a kampány az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS