A beláthatatlan káosz elkerülése érdekében az eurózóna tagországai maratoni tárgyalásokon kötöttek nemrég egy olyan kompromisszumot, amellyel az Európai Unióban senki sem elégedett. A görög adósságválság rávilágított az eurózóna országai közötti, egyre mélyülő ellentétekre, amelyek az EU legambiciózusabb projektje, a monetáris unió felbomlásához vezethetnek, ha nem kezelik azokat hamarosan – vélte a Reuters brit hírügynökség vasárnapi elemzésében.
Kormány- és államfők, pénzügyminiszterek hetekig tartó, éjszakába nyúló rendkívüli tárgyalásai, amelyek végül egy maratoni, 17 órán át tartó egyeztetés-sorozatban csúcsosodtak ki július 17-re virradó éjszaka, végül egy olyan törékeny megállapodáshoz vezettek, amely a görög gazdaságba aktívan beavatkozó felügyelettel gyakorlatilag Brüsszel “fennhatósága” alá helyezte a dél-európai országot. Az egyezség létrehozói közül kevesen gondolják működőképesnek a megállapodásban foglaltakat. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azt mondta, “rossz egyezség” született, de le kellett nyelnie a keserű pirulát, mert az alternatívák még rosszabbak voltak. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint Athén jobban járt volna, ha “átmenetileg” elhagyta volna az eurózónát. Angela Merkel német kancellár, az EU legbefolyásosabb vezetője ugyancsak világossá tette, a megegyezés legnagyobb erénye, hogy így elkerülhetnek valami sokkal rosszabbat. Egy európai uniós diplomata, aki részt vett a megállapodás tető alá hozásában, azt mondta, jelenleg körülbelül 20-30 százalékos esélyt lát a sikerre. “Ha megpróbálok előretekinteni a következő két-három évre, csupán fekete felhőket látok. Csak egy kaotikus Grexitet sikerült megakadályoznunk” – tette hozzá.
A Reuters szerint a görög adósságválság problémái augusztus végén vagy szeptemberben ismét felszínre bukkanhatnak, amikor is a három évre szóló mentőcsomag részletes tárgyalásait le kell zárni. Elképzelhető, hogy addigra a görög gazdaság még súlyosabb recesszióba süllyed, és az is, hogy előre hozott választásokat írnak ki a dél-európai országban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a mentőcsomag elfogadása előtt közzéteszi a görög adósságról szóló újabb elemzését, amely valószínűleg azt mutatja meg, hogy csupán az adósság egy részének elengedése vagy bizonyos hitelek azonnali leírása teheti fenntarthatóvá az ország adósságállományát. Schäuble, aki szerint a tartozások elengedését nem teszik lehetővé az euróövezet szabályai, továbbra is készenlétben tartja “B-tervét”, vagyis adósság csökkentését akkor, ha Görögország már nem lesz tagja az eurózónának.
A brit hírügynökség szerint még ha a harmadik mentőcsomagot sikerül is tető alá hozni, akkor is elég csekély annak az esélye, hogy azt teljesen végrehajtsák, és ezáltal fellendítsék a gazdaságot. Az elemzés szerzője úgy vélte, ha a görög adósságválság lenne az eurózóna egyetlen problémája, könnyebb lenne elszigetelni és megoldani, mivel a pénzpiacokon kevés jele volt a válság esetleges átterjedésének, amely 2012-ben még a valutaunió szétesésével fenyegetett. A Reuters szerint az európai vezetők számára az a legaggasztóbb jelenség, hogy a közvélemény és a belpolitikai folyamatok egyre inkább az európai integrációval ellenkező irányba húzzák őket. Ez szinte mindenhol jellemző. A németek, a finnek, a hollandok, a balti országok és a szlovákok nem akarják, hogy az adófizetők pénze a görög mentőcsomagba folyjon, miközben a franciák, az olaszok és a görögök úgy érzik, az eurózóna kizárólag a megszorításokról és a büntetésről szól, miközben nincs szolidaritás vagy gazdasági ösztönzés.
Miközben a közép- és kelet-európai országok egyre jobban hallatják hangjukat, a hollandokat és a finneket pedig egyre inkább visszafogják a belpolitikai kényszerek, az eurózóna vezető országai, vagyis a Németország és Franciaország közötti kompromisszum – amely a görög adósságválság ügyében egyre törékenyebb – többé már nem elegendő a problémák megoldására. Annyira sok az egymást kizáró érdekekkel rendelkező tárgyaló fél, hogy a válságkezelés az eddigieknél is bonyolultabbá vált. Így a 19 országot tömörítő valutaövezet repedező struktúrájának hosszú távú reformja meglehetősen távolinak tűnik. A görög válság szélesítette az ellentéteket az eurózóna tagjai és az EU többi tagországa között is. Nagy-Britannia és Csehország például garanciákat akart látni adófizetőiknek az egész közösségen belül működő mentőalapba befizetett pénzéért cserébe. Sőt, Görögország úgy magára vonta a figyelmet, hogy az európai vezetők szinte alig fűztek kommentárt a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által jegyzett beszámolóhoz, amely a monetáris unió működőképesebbé tételéről szól.
A Reuters szerint ez a legnagyobb kihívás, amellyel az EU jelenleg kénytelen szembenézni, habár a tagállamok kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy pénzügyi szuverenitásuk még nagyobb részének feladásáról vagy még több közös teher felvállalásáról egyeztessenek. A jelentés ugyanis azt javasolja, hogy állítsanak fel az Európai Központi Bank (EKB) felügyelete alatt működő közös betétbiztosítási alapot az eurózóna bankjainak, és a pénzügyi szféra biztosítson erőforrásokat egy közös bankszanálási alap számára. Hosszabb távon a beszámoló egy európai szinten elszámoltatható, euróövezeti pénzügyminisztérium felállítását szorgalmazza. Francois Hollande francia elnök korábban azt javasolta, állítsanak fel a eurózóna tagállamainak egy külön parlamentet, hogy nagyobb demokratikus legitimációt nyerjenek az egyes döntések. Ezekkel az ambiciózus törekvésekkel azonban ellentétben áll az éjszakába nyúló, kétségbeesett válságkezelési mechanizmus, valamint az egyre megosztottabb és nacionalistább hangvételű vita az euróövezet országai között.
Forrás: InfóRádió.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS