Elbukott az MSZP boltzáras népszavazása

Hiába nyújtotta be az MSZP június végén ismét a vasárnapi boltzár eltörlését célzó népszavazási kezdeményezését, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szerint éppen ez volt a baj, ezért Pálffy Ilona, a testület elnöke elutasította az aláírásgyűjtő ív hitelesítését – tudta meg az Origo. A szocialisták jogi nonszensznek tartják a döntést.

Nem indíthat aláírásgyűjtést az MSZP a vasárnapi boltzár visszavonásáért – így döntött a Nemzeti Választási Iroda elnöke (NVI). A rendelkezésére álló ötnapos határidő utolsó pillanatában Pálffy Ilona az elutasítást azzal indokolta, hogy az MSZP kezdeményezése idő előtti volt. Pedig már úgy tűnt, másodszor szerencséje lesz a szocialistáknak, mivel a korábbi elutasítás után június végén újra megnyílt lehetőséggel élve elsőként sikerült benyújtaniuk kezdeményezésüket.

Június 30-án a Kúria ugyan végleg elutasította az ellenzéki pártnak a vasárnapi boltzár megsemmisítésére irányuló népszavazási kezdeményezését, ám ezzel új lehetőség is nyílt, és a szocialisták ismét beadták referendum-javaslatukat, amely eltörölné a KDNP ötletére bevezetett korlátozást.

Az MSZP volt a leggyorsabb, és amint a választási iroda honlapjára június 30-án 15:41-kor felkerült a Kúria döntése, benyújtották újra a kezdeményezésüket: az érkeztető megjegyzés szerint 16:15-kor. Erről mondta ki Pálffy Ilona azt, hogy idő előtt, mert a Kúria saját honlapjára a döntés csak 18:11-kor került ki.

Az Országos Választási Bizottság MSZP-s delegáltja, Litresits András szerint ez azért értelmezhetetlen, mert egy döntés nem onnantól jogerős, hogy hol-mikor hirdetik ki, hanem onnantól fogva, hogy aláírja a Kúrián a bíró. Hozzátette: az elutasítás kitért arra is, hogy neki, a kezdeményezés átadójának nem volt írásos meghatalmazása az MSZP-s Lukács Zoltántól, a kezdeményezés benyújtójától. Szerinte azonban ezt eddig soha nem kérték.

A Kúriához korábban egyébként azért fordult felülvizsgálati kérelemmel az MSZP, mert a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a párt kezdeményezését. A szocialisták azért gyűjtöttek volna aláírásokat, hogy népszavazáson dönthessen minden választó arról: megsemmisítse-e az Országgyűlés a kiskereskedelmi szektorra érvényes, a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt.

Az NVB korábban azért utasította el a szocialisták kezdeményezését, mert a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula beelőzte őket, és korábban benyújtotta e tárgyban azt a kérdését. Ez tartalmilag azonban éppen az ellenkezőjét célozta volna. A Munkáspárt a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot nem csak megtartotta volna, de az alaptörvénybe iktatta volna.

Thürmerék vélhetően tudatosan szabálytalan kérdést nyújtottak be, mivel nem lehet népszavazást kiírni az alaptörvényre vonatkozó kérdésben. Vagyis az MSZP formálisan helyes kérdését – bár időben később érkezett – a Munkáspárt ki tudta ütni, mivel a szabálytalan saját kérdésére hivatkozva az NVB a szocialistákét is megsemmisítette, mondván: a két kérdés azonos tárgyú. Időközben a Kúria alapvető szabálytalansága miatt elutasította a munkáspárti kérdést, majd kedden az MSZP felülvizsgálat kérdését is. Ezzel viszont, miután jogerősen már egyik kérdés sem “játszott”, a Kúria ismét megnyitotta az utat az előtt, hogy bárki új kezdeményezést nyújtson be a boltzár miatt.

Az MSZP már készült erre és a nagy tolongás ellenére sikerült elsőként benyújtania újra a saját, formailag szabályos kérdését. Időben utánuk még több magánszemély, illetve az Orbán-rendszert népszavazás-dömpinggel lebontani kívánó civilek is benyújtottak népszavazási kezdeményezést a vasárnapi boltzár eltörlésére.